A magyar lakosság 80–90 százalékának nincs olyan nagyságú megtakarítása, aminél a külföldi megtakarítás reális alternatíva – így azt nem is tudják külföldre vinni.

Nagy a külföldre vitt jövedelmek növekedés üteme, de a teljes vagyon arányában az EU-átlagot hozzák a külföldi megtakarítási eszközök

Magyarországon az MNB adatai szerint a külföldre vitt vagyon felfutása ellenére a háztartások pénzügyi vagyonának még mindig mindössze 10-11 százaléka van külföldi befektetésben, ezen belül, ami bizonyosan látszik, az a külföldi betétállomány: ami a teljes pénzügyi vagyon 1,91 százalékát teszi ki – ez az érték 1,54 százalék volt 2020-ban, tehát itt sem látszik kiugró bővülés. Az Európai Központi Bank összefoglalója szerint (https://data.ecb.europa.eu/blog/blog-posts/exploring-investment-funds-households-own) euróövezet-szinten a külföldi eszközök aránya a „sima” (csak közvetlen) kitettségnél 2,8, míg a befektetési alapokon keresztüli kitettséget is beleszámítva 9,8 százalékon áll, vagyis a hazai pénzek jól csengő „kitalicskázásával” is csak hozzuk az EU-átlagot.

A vagyonbővülés döntő része itthon keres befektetést

Ráadásul nem tekinthetünk el attól a ténytől sem, hogy a vizsgált 5 évben a háztartások teljes bruttó pénzügyi vagyona 68 ezer milliárdról 116 ezer milliárdra emelkedett – azaz az alacsony bázis miatt a növekedés mértéke valóban jelentős a külföldi megtakarításoknál, de a vagyon döntő része továbbra is tisztán magyarországi befektetésekben manifesztálódik. Ami ismét azt bizonyítja, hogy a külföldi eszközök növekedése nem szakít ki új társadalmi csoportokat, hanem ugyanazt a szűk réteget takarja, amelynek vagyona eleve dinamikusan bővül – a Blochamps évek óta arra figyelmeztet kimutatván, hogy a vagyon gyarapodása nem szélesedik, hanem koncentrálódik.