Behúzták a féket a nyugat-európai fogyasztók. Tartottak ugyanis attól, hogy az euro bevezetését a kereskedők és szolgáltatók kihasználják az árak emelésére. Az év első két hónapjában, különösen januárban ugyanis jóval kevesebbet vásároltak, mint tavaly január-februárban. Ez az egyik legfontosabb eredménye a fogyasztói trendek felmérésének, amit a GfK Piackutató Intézet az Európai Bizottság megbízásából hat EU-tagországban végzett el.

A „vásárlási hajlandóság” indexe Németországban 28 ponttal csökkent, ami negatív rekordot jelent az elmúlt tíz éves időszakban, amióta a havi felmérések elkezdődtek. De szintén rendkívüli mértékűek a mínusz 15 pont körüli mutatók Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban.

A legnagyobb nyugat-európai országokban sok fogyasztó nyilvánvalóan tétovázott a jelentős vásárlások eldöntésénél az év első két hónapjában. Jónéhányan viszont még tavaly év végén költöttek el kiemelkedő összegeket, hogy a régi pénzegységüket még használhassák, ami viszont a kiemelkedően magas karácsony előtti forgalmat magyarázza. Az idei visszafogottság egyik oka az a gyanú, hogy a kereskedők az új pénzegységre való áttéréssel magasabb árakat alakítanak ki.
A fogyasztók aggályait a statisztikai adatok nem igazolják ugyan, mivel az átállás az euro-ra érzékelhetően nem hatott az inflációra, mégis feltehető, hogy a közhangulatot a megemelkedett éttermi árak és egyes szolgáltatások magasabb díja befolyásolta. Kétségtelen tény azonban, hogy a fogyasztóknak még meg kell szokniuk az euro-árak új struktúráját, és ez szintén fontos szerepet játszhat a viselkedésükben. Ugyanakkor a közhangulat viszonylag stabil maradt abban a két országban, amely nem tartozik az európai valutaunióhoz. Az Egyesült Királyságban a vásárlási hajlandóság indexe csak három ponttal csökkent januárban, sőt Dániában némileg emelkedett.

A vásárlások visszafogása februárban folytatódott Németországban, Franciaországban és Spanyolországban. Más azonban a helyzet Olaszországban, ahol a vásárlási hajlandóság indexe decemberről januárra 16 ponttal visszaesett, de aztán februárban megfordult a trend, és a mutató elérte a 2001 novemberi szintet.

Természetesen a másik három országban is feltételezhető, hogy a vásárlási hajlandóság drámai visszaesése csak átmeneti jelenség, és az év folyamán újra növekedni fog. Két tovább gazdasági indikátor befolyásolhatja közvetlenül a vásárlói magatartást, mégpedig pozitív irányban: Egyrészt a létfenntartás költségei csak csekély mértékben lesznek nagyobbak. A jelenlegi nemzeti inflációs ráták tovább csökkennek, és ez növelheti a fogyasztási hajlandóságot.
Másrészt a fogyasztók nagy többsége úgy véli, hogy a gazdaság kedvezően fog fejlődni. Jelenleg különösen az olasz fogyasztók optimisták: a februári 21 pontos indikátor sokkal magasabb a hosszú éveken át mért 0 értéknél. Az Egyesült Királyságban a gazdasági klíma a 2001 októberi mélypont után szintén talpra állást jelez. Ez azt jelenti, hogy Németország a maga jelzőszámával újra az utolsó helyezett. Annak ellenére, hogy az előző hónapokhoz képest most már több német véleménye szerint megállt a gazdaság csökkenése, legalábbis egyelőre. A megállapítás érvényes Franciaországra is: amíg a gazdasági klíma jelzőszáma negatívan alakult a tavaly őszi hónapokban, februárban visszalendült a pozitív zónába. Csak a spanyolok tartanak ki a korábbi hónapok lefelé mutató trendjénél, és állhatatosan megmaradnak a gazdasági fejlődés negatív irányának feltételezése mellett.

Ha a gazdaság feltételezett fejlődésével kapcsolatos pozitív várakozás folytatódik és megszilárdul Európában, akkor az EU tagországaiban a fogyasztási hangulat és vásárlási hajlandóság feltámadhat. A két faktor főképpen a munkanélküliség további növekedésétől való félelem függvénye, ami viszont feltételezhetően kisebb lesz, ahogyan terjednek a derűlátóbb, növekedésre számító vélemények. Mindezek fényében a fogyasztók ellenérzése a vásárlásokkal szemben várhatóan alább hagy, és növekvő kereslet, alapvetően pozitív hangulat váltja fel.

(Az eredmények a nemzetközi „Fogyasztási és megtakarítási klíma” című felmérésből származnak, amit a GfK kutató intézetei az Európai Bizottság számára hat országban végeznek el: Dániában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban. A felmérést havonta 2500 reprezentatív fogyasztó megkérdezésével végzik Németországban, és országonként 1000-2000 közötti személy megkérdezésével a többi öt EU-tagországban- A kérdések az általános gazdasági helyzet és a személyes pénzügyi helyzet megítélésére vonatkoznak. A fentiekben ismertetett tények a 2002 januári és februári felmérések eredményein alapulnak. )