A számviteli törvény 2001-ben új fogalmat - mégpedig a számviteli szolgáltatás fogalmát - vezette be a számviteli szabályozásba. Ez egyrészt magába foglalja a könyvvizsgálói tevékenységet, másrészt tartalmazza a könyvviteli szolgáltatást, amely a számviteli törvényben és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletekben előírt könyvvezetési, beszámolókészítési feladatok elvégzését jelenti. A könyvviteli szolgáltatási feladatok egy része a számviteli információs rendszer kialakításához, karbantartásához kötődik. Így tehát magába foglalja a számviteli politika, a számlarend elkészítését, a belső szabályzatok összeállítását, a beszámolókészítés rendjének meghatározását, valamint elemzési, döntés-előkészítési módszerek kiválasztását. De ugyancsak idetartozik az analitikus nyilvántartások, a főkönyvi nyilvántartások vezetése, a beszámoló összeállítása, az információszolgáltatás, valamint a számviteli információk elemzése és a számviteli-gazdálkodási döntések előkészítése is.

Könyvviteli szolgáltatást a számviteli törvény szerint 2003. január elsejétől csak kamarai tag könyvvizsgáló teljesíthet, vagy olyan, nem kamarai tag könyvvizsgáló vagy mérlegképes könyvelői, illetve a gazdasági felsőoktatásban megfelelő szakon oklevelet szerzett – a mérlegképes könyvelői végzettséggel legalább egyenértékű képesítéssel rendelkező – szakember, akit egy május elején kelt kormányrendelet (93/2002. (V.5)) alapján regisztrálnak. A könyvvizsgálók nyilvántartását továbbra is a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti, az utóbbi személyek regisztrálásához szükséges kérelmeket viszont folyamatosan lehet beadni a Fővárosi, illetve a Megyei Területi Államháztartási Hivatalokhoz. A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartását a Pénzügyminisztérium vezeti. A nyilvántartásnak szigorú feltételei vannak: azokat veszik ide fel, akik Magyarországon akarnak könyvviteli szolgáltatást végezni, legalább mérlegképes könyvelői képesítésük van, és a képesítés megszerzését követően legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlatot igazolnak, és büntetlen előéletűek. Tehát a frissen diplomázottaknak 3 évet várniuk kell ahhoz, hogy ezen kör tagjai lehessenek, amely miatt egyébként több könyvelő iroda is tiltakozott már a szaktárcánál.

A kormányrendelet részletesen meghatározza, hogy a regisztrációs kérelemhez milyen dokumentumokat kell beadni a Fővárosi, illetve a Megyei Területi Államháztartási Hivatalokhoz: így egy kitöltött adatlapot, amely egyébként a Pénzügyminisztérium honlapjáról (www.p-m.hu) is letölthető, egy igazolványképet, illetve egy csekkszelvényt, amely igazolja, hogy az érintett a 7500 forintos igazgatási szolgáltatási díjat befizette. A nyilvántartásba vételről a kérelem benyújtását követő 60 napon belül, idén még 180 napon belül dönt a Pénzügyminisztérium, s ezzel együtt egy igazolványt is kap az illető személy. A regisztrálás elutasítása esetén a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni 3000 forint ellenében.

A könyvviteli szolgáltatást végzőkről vezetett pénzügyminisztériumi nyilvántartás – a személyes adatok kivételével – nyilvános. Az adott évben nyilvántartásba vettek regisztrálási számát, nevét, címét, hozzájárulás esetén regisztrálási szakterületét, valamint a nyilvántartásba vettek adataiban bekövetkezett változást a Magyar Közlöny mellékletében és a Pénzügyi Közlönyben évente közzéteszik.
A szakmai színvonal megőrzése érdekében a törvény kötelezővé teszi a regisztráltak számára a részvételt a szakmai továbbképzéseken. A most kiadott kormányrendelet rögzíti, hogy a következő évi továbbképzés tematikáját, időtartamát, a közreműködő szakmai szervezetekkel kapcsolatos feltételeket a pénzügyminiszter évente, szeptember 30-áig közleményben teszi közzé a Magyar Közlöny mellékletében és a Pénzügyi Közlönyben. A továbbképzések évente várhatóan 1-3 naposak lesznek, az oktató cégeket pályázat útján választják ki, az oktatási költségeket persze a regisztrált könyvelőknek kell majd finanszírozni.

Ha valaki egyszer bekerült a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába, az még nem jelenti azt, hogy örökre ott is marad. A kormányrendelet ugyanis azt is rögzíti, hogy milyen esetekben törlik a nyilvántartásból a könyvelőt. Így például akkor, ha nem vesz részt a számviteli törvényben előírt szakmai továbbképzéseken, vagy akkor is, ha a könyvelő a nyilvántartásba vételkor, vagy azt követően valótlan adatot közölt. Ugyancsak törlik azt a könyvelőt, akit a nyilvántartásba vételt követően a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült, vagy azt, akit a bíróság jogerősen eltiltott a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozásától. Szintén ez a sors jut azoknak a könyvelőknek, akiket jogerős bírósági ítélet a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett, esetleg maga a könyvelő kéri törlését a nyilvántartásból.

A könyvviteli szolgáltatást egyéni vállalkozóként, tagként vagy alkalmazottként lehet teljesíteni. A munkát olyan cég is végezheti, ahol a feladatot elvégző tag vagy alkalmazott megfelel az előírt feltételeknek. A számviteli törvény szerint csak azoknak a vállalkozásoknak nem kell igénybe venniük a könyvviteli szolgáltatást, ahol az éves nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – nem haladja meg az 5 millió forintot. A pénzügyminisztériumi szakértők vélhetően kezdeményezik, hogy a számviteli törvény módosítása keretében ezt az összeget 10 millió forintra emeljék.