A megelőző évinél 7%-kal több, összességében 59 milliárd forint szállásdíjbevétel keletkezett a kereskedelmi szálláshelyeken. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint az idegenforgalomból 2 926 millió euró bevétel származott, folyó áron 19,3%-kal meghaladva az egy évvel ezelőtt mért adatot.
A kereskedelmi szálláshelyek az első nyolc hónap során 2,2 millió külföldi vendéget regisztráltak, akik 7,9 millió vendégéjszakát töltöttek el. Mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma 4%-kal növekedett az elmúlt év azonos időszakához képest.
A vendégéjszakák mintegy kétharmadát a szállodákban töltötték el a külföldi turisták, a tavalyihoz képest átlagosan 5%-os a növekedés. A legnagyobb mértékű növekedést az ötcsillagos házak produkálták, ezek a vendégforgalom egytizedét fogadták. A gyógyszállodákba irányult a forgalom egynyolcada, ez azonban nem érte el az elmúlt évi szintet (96%). Az alacsonyabb kategóriájú szállodákban és a panziókban csökkent a külföldivendég-forgalom, a többi szállástípus esetében kismértékű növekedés tapasztalható.
A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák több mint felét az Európából érkező vendégek töltötték el. Kiemelkedő súlyt (40%) képviselnek a német turisták vendégéjszakái, melyek száma azonban csökkent az előző év azonos időszakához képest. Megélénkült a bolgár, a svéd és a francia vendégforgalom; az ázsiai és afrikai országokból érkező turisták száma erőteljes növekedést mutat.
Augusztus végéig 2 millió belföldi vendég mintegy 5,6 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, ez az előző év első nyolc hónapjához lépest 1, illetve 3%-os csökkenést jelent. A legnagyobb volumenű belföldivendég-forgalmat a szállodatípusú egységek közül továbbra is a két-, háromcsillagos házak és a panziók bonyolították le. A belföldi vendégéjszakák száma az egycsillagos szállodákban csökkent a legnagyobb mértékben.
A szállodák a vizsgált időszakban 48%-os szobakihasználtsággal működtek. A négy- és ötcsillagos házak 60% fölötti szobafoglaltságot produkáltak.
Augusztus végéig összesen az előző évinél folyó áron 7%-kal több, 59,4 milliárd forint szállásdíjbevételhez jutottak a kereskedelmi szálláshelyek. Ennek az összegnek 77%-a külföldi turistáktól származott.
Egy vendégéjszakára a szállodákban 6300 forint szállásdíjbevétel jutott a vizsgált időszakban, ez összességében 4%-os növekedést jelent.
Január-augusztusban egy kiadható szállodai szobára 1284 ezer forint szállásdíjbevétel jutott, 4%-kal több, mint 2000 hasonló időszakában. A különbség az egy- és az ötcsillagos házak között közel hússzoros.
A kereskedelmi szálláshelyeken a szállásdíjak mellett a vendéglátásból országosan 23 milliárd forint, az egyéb szolgáltatásokból 19 milliárd forint bevétel keletkezett. A kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátóipari egységek szállásdíjakból, vendéglátásból és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokból származó árbevétele hét hónap alatt csak 4%-kal bővült, miközben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás együttes árindexe 114,6% volt.
A vizsgált időszakban a tavalyinál 3%-kal több, 22 millió külföldi látogató érkezett hazánkba. Csehországból és Jugoszláviából a beutazások száma 31, Lengyelországból 21%-kal növekedett; Ausztriából, Németországból, Horvátországból csökkent a látogatók száma. Az Európai Unióból és az OECD-országokból érkezők számát vizsgálva az év első nyolc hónapjában 3, illetve 2%-os csökkenés állapítható meg. Az Európán kívüli területekről (Amerikai Egyesült Államok, Japán, Izrael) augusztus végéig nőtt a beutazók száma.
A nyolc hónap során a magyar állampolgárok 7,5 millió alkalommal utaztak külföldre. A szlovén, a horvát és a román határszakaszon visszaesést mértek, az ukrán, a szlovák és az osztrák határon élénkült a kiutazó forgalom. A repülőgéppel utazók száma – az összes utasok számának 7%-a – egyhuszadával esett vissza.