Norvégia folytatni fogja az olaj- és földgázkészletek feltárását és kitermelését a Barents-tengeren függetlenül attól, hogy az Európai Unió támogatja-e a sarkvidéki szénhidrogén-kitermelés moratóriumát – jelentette ki Terje Aasland norvég energiaügyi miniszter a Reuters hírügynökségnek adott interjúban.

Norvégia az Ukrajna elleni orosz támadás 2022-es kezdete óta az unió legnagyobb földgázszállítójává vált, az Európai Unió és Nagy-Britannia gázkeresletének egyaránt mintegy 30 százalékát fedezi. A kormány előrejelzései szerint azonban a kitermelés 2030 után jelentősen visszaeshet, ha nem tárnak fel és fejlesztenek új lelőhelyeket.

Aasland szerint Norvégia legalább 2035-ig a jelenlegihez hasonló szinten kívánja tartani kőolaj- és földgáztermelését és -exportját, ehhez pedig kulcsfontosságú lesz a Barents-tenger. Mint mondta, a jelenlegi geopolitikai és biztonsági helyzetben a térség kitermelésének folytatása norvég és európai érdek is.

Az Európai Unió jelenleg környezetvédelmi megfontolásokból támogatja az új sarkvidéki fúrásokra vonatkozó moratóriumot, ugyanakkor az energiabiztonsági aggályok miatt felülvizsgálhatja álláspontját. Aasland szerint Norvégia akkor is fejleszteni fogja a Barents-tenger erőforrásait, ha az EU fenntartja a moratóriumot, és az uniónak kell eldöntenie, hogy vásárol-e az innen származó olajat és földgázt.

A miniszter szerint a kitermelt kőolaj a világpiacokra kerülhet, a földgázt pedig cseppfolyósított formában a Hammerfest közelében működő Melkoya LNG-üzemen keresztül is exportálhatják.