Az alkotmányellenesség és a megsemmisítés alapvető indoka az ingatlanokra megállapított adókötelezettség szabályozási módja volt - olvasható az Ab közleményében. A megsemmisített rendelkezések a luxusadó esetén előírták, illetve a helyi építmény- és telekadó esetén lehetővé tették, hogy egy ingatlan után a helyi adókról szóló törvény mellékletében, valamint a helyi önkormányzati rendeletekben (azaz normatív módon) megállapított számított érték alapján fizessenek adót.
Az Alkotmánybíróság szerint ellentétes az alkotmány több rendelkezésével, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló érték normatív meghatározásával szemben az adózók nem élhetnek ellenbizonyítással, valamint emiatt a jogorvoslat és az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata csak formális lehetőség. Sem a másodfokon eljáró adóhatóságok, sem a bíróság nem vizsgálhatja felül az adó alapját, az úgynevezett számított értéket - közölte az Ab.
A határozat szerint alkotmányellenes az is, hogy "a törvények nem tartalmaznak garanciális szabályokat a számított érték meghatározására vonatkozó önkormányzati döntéshozatal tekintetében".
Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, önmagában sem az ingatlanok adóztatása, sem a számított érték nem alkotmányellenes, de a megsemmisített törvényi rendelkezések újraszabályozásánál a jogalkotónak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy az megfeleljen a közteherviselés alkotmányos követelményeinek: a vagyoni típusú adó esetében az adó alapjának és mértékének arányosnak kell lennie az adózók vagyonával, továbbá az adózók vagyona és az adóalap között közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia.
