A 2005. július - 2006. június között regisztrált adatok szerint a legnagyobbak között mennyiségben négy termékcsoport forgalma nőtt, kettőé pedig csökkent, az előző hasonló időszakhoz képest. Értékben három kategória forgalma növekedett, kettő kisebb lett, egy pedig stagnált. Sörből értékben 6 százalékos csökkenés tapasztalható, így az éves forgalom 100 milliárd forint alá ment vissza.
Sajtból a 10 százalék plusz következtében 60 milliárd felé közeledik az éves forgalom. Szénsavas üdítőitalból 4 százalék mínuszt regisztráltak. Az eladások azonban így is 50 milliárd forint felett maradnak. A gyümölcslé 7 százalékkal nőtt, és így túllépett a 40 milliárdos határon. A kávépiac 40 milliárd forintot meghaladó szinten stagnált.
A mennyiségi növekedés ugyanabban az időszakban húskészítményből 6 százalék, sörből azonban hasonló mértékű a csökkenés. Emelkedett viszont a sajt bolti eladása 10, a szénsavas üdítőitalé 3, a gyümölcsleveké 4 százalékkal. A kávé mutatója mínusz 2 százalék.
Árak
A húskészítmények zömét adó sertés szegmensben a kimért termékek átlagára emelkedett, az önkiszolgálásra csomagoltaké pedig csökkent. Előbbi kilója idén május-júniusban átlagosan 1 287 forintba került, szemben a tavalyi hasonló periódus 1 229 forintjával. Ugyanakkor önkiszolgálásban kilónként 1 391-ről 1 302 forintra ment le az átlagár.
A világos sör literenkénti bolti átlagára alig változik. Az idén júniusi 238 forint 3-mal kevesebb a tavaly júniusinál, és 3-mal több a tavalyelőttinél. Érzékelhetően olcsóbbak lettek viszont a prémium és a speciális sörök.
A trappista jellegű sajt olcsóbb lett egy év alatt, ahogyan a reszelhető és nem reszelhető, ömlesztett és friss is. Egyedül a lapka sajt ára emelkedett.
A szénsavas üdítőitalok literenkénti, fogyasztói átlagára a múlt évhez képest stagnált, tavalyelőtthöz viszonyítva pedig csökkent. A gyümölcslé literenkénti átlagára a juice és ital szegmensben 3, illetve 5 százalékkal emelkedett, míg a nektár stagnál.
A kávé-eladások többségét adó pörkölt őrölt valódi szegmens kilónkénti fogyasztói átlagára 7 százalékkal nőtt, míg a második legnagyobb forgalmú instant valódi átlagos ára 10 százalékkal lett alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
Sajtpiacon a hipermarketek a nyerők
A fenti kategóriák összes - mennyiségi - kiskereskedelmi forgalmából a 401 négyzetméteresnél kisebb, hagyományos boltok részesedése legnagyobb szénsavas üdítőitalnál és húskészítménynél, 45-45 százalékkal. A 401-2 500 négyzetméter közötti modern szegmensben kiemelkedik a sajt 35, és a gyümölcslé 30 százalékos részaránnyal.
A hipermarketek részaránya legnagyobb a következőkből: Sajt 40, feldolgozott friss húskészítmény és kávé 29-29 százalék. A változások között szembetűnik a sajt és a gyümölcslé térnyerése a 401-2 500 négyzetméter közötti bolttípusban, ahol részesedésük egyaránt 3 százalékponttal emelkedett; sajtnál a hipermarket, gyümölcslénél a kis boltok rovására. Szintén javult 401-2 500 négyzetméter között a sör pozíciója, 2 százalékponttal, amit a kisebb boltok veszítettek el.
A szénsavas üdítőitalnál 4 százalék mínuszt regisztráltak a kis boltok részesedésében, 2-2 pluszt pedig a modern bolttípusok szegmenseiben. A kávé eladásából a 200 négyzetméteres és kisebb üzletek piaci részesedéséből 3 százalékpontot vett el a hipermarket.
