2025-ben az uniós szintű, kutatás-fejlesztésre szánt kormányzati költségvetési előirányzatok összege egy főre vetítve 288,9 eurót tett ki, ami 57,7 százalékos növekedést jelent 2015-höz (egy főre vetítve 183,2 euró) képest.

Az uniós országok közül Luxemburgban volt a legmagasabb az egy főre jutó K+F-költségvetési előirányzat (917,2 euró), amelyet Dánia (627,1 euró) és Németország (553,5 euró) követett. Ezzel szemben a legalacsonyabb értékeket Romániában (18,8 euró), Magyarországon (57,4 euró) és Máltán (73,7 euró) regisztrálták.

2015-höz képest Románia (-9,6 százalék) volt az egyetlen olyan uniós ország, amely csökkenést könyvelhetett el az egy főre jutó (euróban kifejezett) K+F költségvetési előirányzatok terén: az érték a 2015-ös 20,8 euróról 18,8 euróra mérséklődött 2025-re.

A többi uniós ország növekedést regisztrált, amelynek mértéke Svédország esetében +14,7 százalék (az egy főre jutó összeg a 2015-ös 363,4 euróról 416,7 euróra nőtt 2025-re), Bulgáriában pedig +495,5 százalék (15,5 euróról 92,3 euróra) volt.

Az egyetemek általános finanszírozása a K+F költségvetés több mint harmadát teszi ki

A társadalmi-gazdasági célok szerinti megoszlást tekintve a K+F-re fordított állami költségvetési előirányzatok (GBARD) 37,3 százaléka az ismeretek általános gyarapítását szolgálta; ezt a részt elsősorban az állami egyetemek általános finanszírozása (GUF) címen nyújtott állami átalánytámogatásból fedezték, amelyet az állami felsőoktatási intézmények tevékenységük támogatására használnak fel. Emellett a GBARD 18,4 százalékát a GUF-on kívüli forrásokból finanszírozott ismeretgyarapításra, 9,5 százalékát ipari termelésre és technológiára, 6,7 százalékát egészségügyre, 5,8 százalékát pedig védelemre fordították.