Bár az infláció mérséklődése elvileg lehetőséget teremtene a monetáris lazításra, a magas energiaárak, a geopolitikai feszültségek és a nemzetközi kamatkörnyezet alakulása egyelőre óvatosságra készteti a jegybankot. Azt mindenesetre Varga Mihály is unikális helyzetnek nevezte, hogy Magyarországon szóba kerülhet a csökkentés, szemben az európai, vagy a globális helyzettel. Az is új elem az MNB kommunikációjában, hogy a jegybankelnök értékelése szerint a külső környezetet övező bizonytalanság mellett a hazai kockázati megítélés stabil maradt az elmúlt hónapokban. Ezt megerősítette a költségvetési pálya kedvező piaci fogadtatása, illetve a középtávú fiskális tervben vázolt euróbevezetés melletti elköteleződés. Ez pedig növelheti a monetáris politika mozgásterét.
Fotó: DepositPhotos.com
Előrejelzés az Európai Bizottságtól, értékelések a nemzetközi hitelminősítőktől
Az Európai Bizottság (EB) friss előrejelzése szerint Magyarországon 2026-ban 1,8 százalékkal, 2027-ben 2,8, 2028-ban 2,9 százalékkal nő a bruttó hazai össztermék. A gazdaság mellett viszont az infláció is növekszik. Jövőre a 2026-os 2,2 százalékról 3,4 százalékra – főként a magasabb energiaárak miatt –, majd 2028-ban 3 százalékra mérséklődhet. A Pénzügyminisztérium idén 1,7 százalékos GDP növekedést vár, a költségvetés tervezete 2027-re 2,4 százalékos növekedéssel és 3 százalékos inflációval, a kormány középtávú előrejelzése pedig 2028-ra 2,6 százalékos növekedéssel és 2,5 százalékos inflációval számol. A költségvetési hiány mértékében is vannak különbségek a két számításban. Kármán András pénzügyminiszter úgy reagált, hogy az EB és a magyar prognózis közötti eltérés, – amit jó irányúnak nevezett –a konzervatív tervezésből adódik és azzal is összefügghet, hogy nem fogadtak el még minden, a jövő évi költségvetést alátámasztó jogszabályt.