Közleményükben mint emlékeztetnek rá, a foglalkoztató és a munkavállaló között a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amit kötelező írásba foglalni. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a foglalkoztatónak a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelentenie a NAV-hoz.
Előfordul, hogy a foglalkoztatók visszaélnek a bejelentéssel, ezért több hatóság közösen dolgozik azon, hogy a gyanús körülmények között, akár utólagos bejelentéssel keletkeztetett biztosítási jogviszonyokat felülvizsgálja.
Ha az illetékes kormányhivatali szerv úgy látja, hogy valakinek a biztosítási jogviszonyát csak azért jelentették be, ráadásul utólag, hogy ezzel alapot teremtsenek például egy családi adókedvezmény vagy társadalombiztosítási ellátás igényléséhez, akkor megkeresi a NAV-ot, hogy tárja fel, a munkaviszony valótlan-e, és szükség esetén törölje a biztosítási jogviszonyt.
Az egészségbiztosítási szerv jelzésére már indult eljárás több magánszemély utólagosan bejelentett jogviszonyának felülvizsgálatára. A revizorok megállapították, hogy a munkaviszonyok valójában nem jöttek létre, mivel sem a foglalkoztató, sem a munkavállalók nem tudtak a foglalkoztatással kapcsolatban munkaszerződést, igazolásokat, bérkifizetési papírokat benyújtani. A munkavállalók egy csoportja bíróságra vitte az ügyet, azonban nem született számukra kedvező ítélet. Írásbeli dokumentumok hiányában a bíróság sem látta igazoltnak a foglalkoztatást.
