1.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége álláspontja szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv összességében jó alapul szolgálhat a hosszú távú, az ország sorsát jelentősen javító fejlesztések megvalósításához. Mindemellett a szövetség fontosnak tartja a következőket:
Versenyképes vállalkozási adórendszert kell kialakítani. A szabályozásnak komplex értelemben olyannak kell lennie, amely versenyképessé teszi a magyar gazdálkodót itthon és külföldön egyaránt a vele versenyben lévő (külföldi) egyéb vállalatokkal.
A terv jelentős teret szentel a foglalkoztatás növelésének az aktív lakosság bevonásának. Messzemenően egyetértünk azzal, hogy elsősorban aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök és ne a munkanélküliség adminisztratív csökkentése kerüljön a központba.
Már az elkövetkező két éven belül a szabályozórendszeren belül is különös fontosságot kell kapnia a munkaerővel kapcsolatos terhek komplex átgondolásának. A munkaerő terhek könnyítése ugyanis legalizálja a munkaerőt, segít a foglalkoztatás szélesítésében, amelyet a vállalkozói szféra hatékonyabban tud foglalkoztatni, mint az állami beavatkozás, vagy juttatás különféle elemei. A munkaerőterhek csökkentése a nettó reáljövedelmeket is növeli, továbbá a versenyképességet is javítja, miközben a belföldi vásárlóerő is növekedhet. (Ehhez persze szükséges az állami jövedelem koncentráció csökkentése, azaz az olcsóbb állam.)
A versenyképesség egyik legfőbb meghatározója a megfelelő minőségű és összetételü és területileg arányos (igény szerinti) munkaerő megléte. A foglalkoztatottság növelése, ugyanakkor ne legyen extenzív, azaz ne akadályozza azon beruházásokat, amelyek jelentős hatékonysággal, akár a munkaerő megtakarítás útján is, de innovatív módon javítják a versenyképességet.
A koncepció fontos elemének tartjuk a foglalkoztatottság kérdéskörét olyan aspektusból is, hogy a hatékony foglalkoztatás nem állami feladat. A foglalkoztatás színtere elsősorban a vállalkozói szféra. Olyan adó és egyéb szabályozó rendszerre (nagy állami elosztó rendszerek reformja) van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a teljesítményarányos jövedelmek létrejöhessenek, a vállalkozói, gazdálkodói szféra szívja fel a munkaerőt és foglalkoztassa.
A másik kiemelten fontos prioritás a tudásbázis, az oktatás, képzés és át- továbbképzés a K+F fejlesztése minden területen. Ezen belül különösen hangsúlyozni szeretnénk a piaci igényeknek hosszútávon megfelelő munkaerő képzését, különös tekintettel a középszintű oktatásra, a szakmunkás képzésre.
2.
A koncepciónak, illetve a NFT II-nek homloktérbe kell állítania a termelés centrikusságot és az exportorientáltságot. A termelés fogalma széles értelemben értendő, azaz minden olyan tevékenység beleértendő, amely addicionális jövedelmet termel.#page#
Az NFT II koncepcionális megközelítésének jelentős eleme, a vállalkozások fejlődésének támogatása és nem a vállalkozások gyámolítása. Ennél fogva azon vállalkozások segítése szükséges, amelyek hatékony módon, jelentős fejlesztést és fejlődést vállalnak elsősorban a hatékonyság növelése útján.
3.
Az NFT II foglalkozzon a nem versenyképes ágazatok, helyzetével és komplex módon kezelje azokat. Nem a mindenáron való megmentésükre s folyamatos állami támogatásra gondolunk, hanem komplex rehabilitációra, tevékenységek megszüntetésére, radikális csökkentésére, de mellette alternatívák kidolgozására részben a kieső munkaerőnek, részben az érdekelt területeknek az érdekében.
4.
A korábban sokat hangoztatott és az EU-ban is nagy szerepet játszó KKV vállalatkör és az azzal való foglalkozás koncepcionálisan teljes mértékben kikerült a dokumentumból, miközben az EU egy külön chartában foglalkozik a KKV-kel. Javasoljuk, hogy a gazdaság stratégiája blokkjában a kérdéssel érdemben foglalkozzanak, miután a dualitás tovább növekszik és míg a nagyvállalati és nemzetközi vállalati szféra az export és a fejlett technológia terén mindig meghatározó lesz, addig az adófizetésben, a munkaerő foglalkoztatásban és a regionális lefedésben a KKV-k szerepe mindig is meghatározó lesz.
5.
A vállalatirányítás komplex feladat és hatékonyságának növelése éppen a magyar KKV-k meghatározó számából és teljesítményéből következően elengedhetetlen feladat, amellyel a terv is foglakozik, csak talán nem eléggé hangsúlyosan. E kérdéskör érinti a vállalatvezetés, képességeinek növelését, mert ezáltal lesznek alkalmasak az innováció befogadására, majd követőkből vezetővé vállásra, a változó piaci igények és környezeti kihívások kezelésére.
6.
A terv elemévé kell tenni, éppen mert az EU elve a közvetett és nem a közvetlen támogatáson alapul, az un. intermedier szervezetek támogatását, amelyeken keresztül érhetők el a minősített vállalkozások. Ilyen szervezetek lehetnek az érdekképviseleti szervezetek, illetve azok, jószolgálati, kapcsolatépítő, (hazai és nemzetközi) funkciója..
7.
Miután Magyarország az EU tagja, az NFT II koncepcionális elemévé lehet tenni a határmenti területek integrációját, a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztését, ösztönzését, az EU gondolkodásmódjának amúgyis központi kérdéseként kezelt regionális politika jegyében. Természetesen támogatási konstrukcióknak a gazdasági elmaradás felszámolását, a versenyképesség megteremtését, a komparatív előnyök kihasználást kell szolgálnia.
8.
Az NFT II. kiemelt szerepet szán az állam szerepének újragondolására, valamint a közigazgatás korszerűsítésére, amelyekkel maximális mértékben egyetértünk. Hatékonyabb, szolgáltató jellegű közigazgatást és államot kell kialakítani, amely bár sok esetben hatóság, mégis szolgáltatóként kell viselkedjen, határidők betartásával, rugalmassággal, minél kisebb adminisztrációval, egyablakos ügyintézéssel, stb.
