Nagyot kaszálhat, aki lakást vesz az egyetemista gyereknek?

Július végén megtudták a felsőoktatásba jelentkezők, hogy melyik egyetemre mehetnek tovább, már csak a pótfelvételizők jövője kétséges. Ez sokak számára jelent új kihívást, hiszen aki nem ott tanul tovább, ahol eddig élt, és nem tud vagy nem akar kollégiumba menni, annak az augusztus az albérletvadászatról vagy a lakásvásárlásról szól. De melyik éri meg jobban? A Bank360.hu elemzői összefoglalták a lehetőségeket egy fővárosi, kétszobás ingatlan példáján keresztül.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A ponthatárok kihirdetését követő időszak minden évben az egyik legmozgalmasabb a lakás- és albérletpiacot tekintve, hiszen több ezer diák költözik a fővárosba és a nagyobb vidéki egyetemi városokba. Közülük sokaknak nem jut kollégiumi férőhely, így albérletbe kényszerülnek; a családok egy része pedig úgy dönt, hogy ha már több évre szükség van egy lakásra, akkor inkább sajátot vesznek. De vajon melyik forgatókönyv éri meg jobban?

Sokba kerül ma albérletbe menni 

Egy másfél vagy kétszobás, 50-60 négyzetméteres lakás bérleti díja Budapesten 130-150 ezer forint körül kezdődik, nem irreális tehát, ha 75 ezres bérleti díjjal számol egy gólya, aki csak egy saját szobát szeretne magának az egyetemi évek alatt, az albérletet pedig megosztaná egy lakótárssal.

A kerületek között természetesen lehetnek eltérések, de az albérleteket hirdető portálokon és a közösségi oldalakon közzétett hirdetések alapján a külvárosi kerületekben sincsenek sokkal könnyebb helyzetben a diákok.

(Fotó: depositphotos.com)

Megéri inkább saját lakást venni? 

Egyre több szülőben merül fel a kérdés, hogy az évi több százezer forintos kiadás helyett inkább saját lakást vesznek - ami érthető, részben az alábbiakat figyelembe véve:

  • biztos lakhatást jelent a tanulmányok alatt,
  • kétszobás lakás vásárlása esetén a másik szoba kiadható, amiből bevétel származik,
  • a kiadott szoba árából részben törleszthető a felvett lakáshitel,
  • biztos befektetés: ha már nem kell a lakás, eladható, nagy valószínűséggel egyszerűen pénzzé tehető.
Ez mind jól hangzik, a gyakorlatban azonban nincs mindenkinek erre lehetősége. A lakásárak ugyanis nem alacsonyak, a fővárosban még az olcsóbb kerületekben is 40-50 millió forint körül mozog egy 50-60 négyzetméteres lakás ára, a vásárláshoz pedig legalább 20 százalékos önerőre van szükség.

Vegyünk egy példát: egy 50 négyzetméteres, 40 millió forintos lakáshoz szükség van 8 millió forint önrészre. Ha a fennmaradó 32 millió forintot lakáshitelből finanszírozza a család, akkor 20 éves futamidő és 10 éves kamatperiódus mellett (nincs szükség hosszabb kamatfixálásra, mivel ennyi idő után biztosan vége van az egyetemnek, a család pedig értékesíteni tervezi az ingatlant) 3,50 százalékos THM-mel találunk lakáshitelt, már ha a fizetésünk meghaladja a 450 ezer forintot. A törlesztőrészlet így 184 554 forint lesz.

Tegyük fel, hogy a család azzal számol: az egyetem 6 évig fog tartani, mivel a diák egy évet külföldön fog tölteni tanulmányai alatt. Ez alatt az időszak alatt törlesztésre kifizetnek 13 287 888 forintot. Ehhez hozzá jön még a hitel kezdeti költsége, melyre számolnak 60 ezer forintot, továbbá kell még előtörlesztési díjjal is kalkulálni, mely a fennálló tartozás 1,5 százaléka, 6 év törlesztés után körülbelül 370 ezer forint lesz. 6 év alatt tehát összesen körülbelül 13,7 millió forintot fizettek ki a hitelre, ehhez még hozzájön az önrészük, ami 8 millió forint volt, kiadási oldalon tehát 21,7 millió forinttal számolnak.

Ezzel szemben, úgy kalkulálnak, hogy 6 év alatt legalább 20 százalékkal fog nőni a lakás értéke, 40 helyett tehát 48 millió forintért fogják tudni eladni az ingatlant. Ebből a fennálló tartozást, 24,6 millió forintot kell még visszafizetniük a banknak, a végén tehát 23,7 millió forint lesz a számlájukon, ami 2 millió forinttal meghaladja az összes kiadásukat és befektetésüket, mely 21,7 millió forint volt.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo