Vállalkozói jogviszony
Az önálló vállalkozói jogviszony jár bizonyos előnyökkel: az ember maga határozza meg a munkaidejét, és saját magát küldi szabadságra. A nagyfokú önállóságból következik viszont, hogy nincs senki, aki a TB-t fizetné utánunk, magunknak kell az adóelőlegeket fizetni, illetve év végén elkészíteni az adóbevallást. A saját vagyonunkat kockáztatjuk: ha esetleg nincs munka, akkor nincs pénz sem.
Aki a munkát nyújtja nekünk, Megrendelőnek minősül, amennyiben Vállalkozóként dolgozunk. A Megrendelő és a Vállalkozó egymással egyenrangú felek, a Megrendelő csak az eredmény tekintetében ellenőrizheti és utasíthatja a Vállalkozót. Ez azoknak előnyös, akiknek terhes a munkahelyi-alkalmazotti léttel járó sokféle kötöttség.
Munkaviszony
A Munkáltató és a Munkavállaló között kizárólag az írásban megkötött szerződés érvényes, a díjazás a munka elvégzéséért jár, nem az eredményért, a díjazás pedig a munkabér. A munkaviszony mellett vállalhatunk másodállást, ehhez nem kell a munkáltató engedélye, de bejelentési kötelezettség terheli a munkavállalót.
A mellékfoglalkozású munkavállaló a főálláson kívüli időszakban teljesíti a feladatait. A másodállás másmilyen elbírálás alá esik: csak olyan munkakörben és munkakörre létesíthető, amelyben a feladatok elvégzése nem kívánja meg, hogy a munkavállaló munkaideje alatt állandóan a munkahelyén tartózkodjon, pl. ügyfélszolgálat, vagy kölcsönzői munkakör végezhető ebben a formában.
Megbízási jogviszony
Az úgynevezett megbízási szerződés alapján a Megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A Megbízott a Megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a Megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a Megbízó előzetes értesítésére már nincs mód, ilyen esetben a Megbízót haladéktalanul értesíteni kell. A Megbízó és a Megbízott között a szerződés írásban és szóban egyaránt megköthető, a díjazás a megbízási díj.
Közhivatalnokok
Közalkalmazottak az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottak, köztisztviselőknek pedig azokat nevezzük, akik közhatalmi, irányítási, ellátási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenységet végeznek
A munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jóval többe kerül a munkáltatónak, mint a megbízott, vagy a vállalkozó, ezért tömeges méretben alakultak meg a "kényszervállalkozások": ebben az esetben a cég lényegében elhárította a járulékok fizetését. Normál esetben a bruttó bérből fizetendő a társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, munkaadói járulék, egészségügyi hozzájárulás, esetlegesen a rehabilitációs hozzájárulás. A nyugdíjjárulék, az gészségbiztosítási járulék, a munkavállalói járulék, és a szja fizetése a munkavállalót terheli.
Az önfoglalkoztatók és a vállalkozók aránya a 1990-es évektől nőtt meg ugrásszerűen. Becslések szerint a munkával rendelkező férfiak csaknem egyötöde, míg a nők 11 százaléka tartozik ehhez a csoporthoz.
Azokról se feledkezzünk meg, akik bejelentetlenül, teljesen illegálisan dolgoznak. A foglalkoztatásban jelenleg a legsúlyosabb probléma a feketemunka, a tapasztalatok azt mutatják, hogy itthon minden negyedik dolgozót feketén foglalkoztatnak. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) által ellenőrzött több mint 13 ezer munkahely 90 százalékánál találtak szabálytalanságot. Ezeknek az eseteknek ráadásul több mint a felénél jogsértést is megállapítottak.
