Munkaprogramot dolgozott ki és fogadott el Budapesten a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és Moszkva város kormányzat külgazdasági bizottsága. A 2006-2007 évekre szóló munkaprogramot Gilyán György, a keleti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos és Valerij Ivanovics Kuzin, a Moszkvai Kormányzat Külgazdasági Bizottsága elnöke látta el kézjegyével. Megelőzőleg az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. a FÁK Üzleti Klubbal és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozatával együttműködve gazdasági fórumot szervezett. A gazdasági fórumon 30 moszkvai és közel száz magyar cég, szervezet képviseltetette magát a pénzügyi szféra, az építőipar- és építőanyag-gyártás, közlekedés, gépgyártás, könnyűipar, vegyipar, gyógyszergyártás, energetika, idegenforgalom, közlekedés, valamint az élelmiszeripar területéről.
Moszkva város önkormányzatával 1995. január 2-án kötött gazdasági együttműködési megállapodás hatálya lejárt és tartalmában is elavult. A magyar EU csatlakozás követelményeit is figyelembe véve 2006. március 7-én egy új típusú dokumentumot írt alá a két fél.
Az elmúlt évek átlagát tekintve a teljes magyar - orosz külkereskedelmi forgalom évi mintegy 10-12 %-a Moszkva városával realizálódik. A magyar export tekintetében az orosz főváros meghatározó szerepe még jelentősebb: az összes, Oroszországba irányuló magyar kivitel növekvő hányada, 2005-ben már mintegy 50 %-a Moszkván keresztül realizálódik. A magyar-moszkvai áruforgalom 2005-ben 721 millió dollár volt, ebből export 660 millió dollár, import 61 millió dollár. A magyar kivitel növekedése tavaly 86 %, importunké 12 %. Moszkva 2005. évi külkereskedelmi forgalmának 1,7 %-a bonyolódott le Magyarországgal, a 2004.évi 1,2 %-kal szemben. 2006 I. félévben a magyar export 431 millió dollárt, az import pedig 15 millió dollárt tett ki. Az idei áruforgalom jelentősen emelkedő magyar aktívum mellett meghaladhatja az 1 milliárd dollárt. A magyar export vezető termékcsoportjai: gyógyszerek és gyógyszerészeti készítmények (65,5 %), papíráruk (5,6 %), élelmiszer és konzerv (6 %), takarmányok (3,5 %), számítástechnikai eszközök (2,3 %), közlekedési eszközök (2,3%). 2005-ben a magyar behozatal több mint 82 %-a nukleáris fűtőelem, ezeket követik - jóval kisebb részesedéssel - a petrolkémiai és vegyipari, a nyomdaipari termékek, az elektromos gépek és berendezések, kábelek, optikai műszerek. A teljes magyar-orosz áruforgalom szaldóhelyzetével ellentétben a magyar-moszkvai külkereskedelmi forgalomban évek óta a magyar aktívum a jellemző. Moszkvai viszonylatban a magyar kivitel és a magyar behozatal 2005 évi 11:1 arányban regisztrált eredményeként a pozitív szaldó csaknem 600 millió dollár.
