Az eredeti tervekhez képest némileg bővül azoknak a köre, akik az évvégén választhatják az egyszerűsített vállalkozási adót: így ebbe körbe kerülnek a betéti társaságok, a közkereseti társaságok, a kft-k mellett nemcsak az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek, hanem az orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek, az egyéni ügyvédek, a szabadalmi ügyvivők és az önálló bírósági végrehajtók, a szövetkezetek és az erdőbirtokossági társulatok is. Ugyanakkor például a társasházak kimaradnak a körből.

A pénzügyi tárca szakértői mindenképpen szeretnék megakadályozni, hogy “élelmes vállalkozók” csupán adókikerülésre használják az eva-t, ezért a kereszttulajdonlás valamilyen módon való tiltását szeretnék elérni. Nehéz ugyanis megakadályozni, hogy “rafináltabb” vállalkozók két céget alapítsanak: az egyikben gyűjtenék a költségszámlákat, a másikban, az evas cégben pedig az árbevétel jelenne meg – indolta a szigorítást a pénzügyi tárca szakembere. A korábbi, legszigorúbb elképzelésükről azonban – szerencsére - letettek, amely szerint sem az evat választó társaság, sem annak tagjai, illetve a vállalkozó hozzátartozói sem rendelkezhettek volna más társaságban tulajdonnal. Belátták ugyanis a szaktárca munkatársai, hogy a kereszttulajdonlások teljes kizárása, és főleg a közeli hozzátartozóra vonatkozó korlátozások sok vállalkozást szükségtelenül büntettek volna. A jelenleg futó egyik elképzelés szerint a kereszttulajdonlás nem tiltott, ám a vállalkozó csak egy helyen választhatja az evát. Ugyanakkor a szigor abban lenne, hogy ha az evas cég a tulajdonosi kapcsolatban lévő másik vállalkozásnak számlázna, akkor az ily módon keletkezett bevétel duplán számítana az adóalapba. Egy másik javaslat is “fut” még azonban a törvényelőkészítés során: ez a változat azzal számol, hogy a társas vállalkozás csak akkor lehet evaalany, ha a tagjainak ( nem a cégnek) más társas vállalkozásban nincs részesedésük és a tagok nem egyéni vállalkozók. Egyéni vállalkozó pedig akkor sem választhatná az eva-t, ha társas vállalkozásban van részesedése.
Fontos változás a korábbi elképzelésekhez képest, hogy némileg csökkent a költségvetés “mohósága”. Ez abban mutatkozik meg, hogy várhatóan csak a házipénztárban felgyülemlett összeg után kell 20 százalék adót fizetni, az alapítás óta eltelt, tárgyi eszközökben – iroda, számítógépek, cégautó, stb - megtestesült vagyongyarapodást viszont nem terhelnék ezzel az adóval. Ráadásul a 11 százalék egészségügyi hozzájárulást a házipénztári összeg után sem kellene megfizetni, vagyis csak a 20 százalék osztalékadó lenne a kötelező sarc.. Kedvező az is, hogy továbbra is 3 év alatt kellene ezt az egyébként több mint 10 milliárd forintos összeget megfizetni. A betéti társaságok és közkereseti társaságok azonban elvileg meg is úszhatják még a 20 százalék adó megfizetését is: ennek azonban az lenne a feltétele, hogy nem térhetnének át az egyszerű, kizárólag a bevételi számlákon alapuló nyilvántartásra, hanem – ahogy a kft- k – kettős könyvvitelt vezetnének, maradnának a számviteli törvény hatálya alatt.

A pénzügyi tárca számításai szerint egyébként azoknak a vállalkozásoknak érdemes az eva-t választani, akiknél a költséghányad 54-56 százalék alatt van.

( Az egyszerűsített vállalkozási adó részletes feltételeit a Piac és Profit magazin szeptemberi számában ismertetjük.)