A június 11-én, szerdán 15:30-kor kezdődő rendezvényünket a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán követhetik élőben. A konkrét linket az eseményre előzetesen regisztráltaknak küldjük meg. Vendégünknek  természetesen Ön is feltehet kérdéseket az adás alatt chaten, vagy előzetesen, a [email protected] címre is elküldheti azokat.

Rohan az idő, ismét eltelt négy év és már megint egy választás előtti évben vagyunk. Amikor a kormány általában máshogy áll hozzá például a következi évi állami költségvetés összeállításához.

Normál esetben a választásokat megnyerő pártnak, pártoknak a négyéves ciklus első felében van lehetőségük arra, hogy annyi tartalékot felhalmozzanak, amelyből az ország gazdasági lehetőségeihez mérten, nem veszélyeztetve annak működőképességét, úgynevezett hangulatjavító intézkedéseket hozzanak. Például adókedvezményekkel, közvetlen támogatásokkal (lásd a nyugdíjasok 13. havi illetménye) próbálják befolyásolni az embereket, hogy hová ikszeljenek.

Ezt tette a Fidesz-KDNP által alkotott kormánykoalíció is, amikor legutóbb erre lehetősége és persze szüksége volt. Vagyis négy éve. 2021 őszétől 2022 tavaszáig mintegy 2 ezer milliárd forintot osztogatott szét. Sikerült is megnyernie a választásokat, sőt még a négy évvel korábbinál is nagyobb többséggel.

Ám utólag már tudjuk, hogy ennek nagy ára volt. Szó szerint. Ennek a 2 ezer milliárdnak a döntő része elköltődött, közgazdasági szakkifejezéssel keresletet teremtett, aminek következtében az árak is felmentek. Olyannyira, hogy 2023 elejére messze a magyar infláció volt a legmagasabb az egész Európai Unióban. Tehát alapvetően nem az aközben kitört orosz-ukrán háború és az amiatt Oroszországgal szemben kivetett uniós szankciók miatt – azok persze ugyancsak árnyomást okoztak, de a többiektől való eltérés a választási osztogatásból fakadt.

A magas infláció kezelésére avatkozott be a kormány az árakba, jöttek először az árstopok, az üzemanyagokra, majd az élelmiszerekre, még a háborút megelőzően – ez is bizonyítja, hogy annak nem volt köze ahhoz, a magyar fogyasztóiár-index lett a negatív uniós rekorder –, majd az árfigyelő rendszer.

Ám ennek kontraproduktív hatása lett. Azt még a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank mutatta ki, hogy az árstop nemhogy le-, hanem további mintegy 4 százalékponttal felfelé vitte a hazai inflációt.

Nem csoda, hogy e gondjaink most, négy év múltán sem szűntek meg. A hazai infláció 2025 elején újra a legmagasabb lett az EU-ban, amire a kormány válasza ezúttal az árrésstop lett. A március közepétől érvényes hatósági beavatkozás mérlegét egyelőre még korai lenne megvonni, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter máris sikeresnek tartja azt, a kereskedők és a makrogazdasági elemzők is azonban attól tartanak, hosszabb távon ennek is negatív következményei lesznek. Árulkodó mindenesetre, hogy ha annyira hatékony az árrésstop, akkor miért kellett annak hatályát három hónappal, május végéről augusztus végére meghosszabbítani?

Ilyen körülmények között futunk neki a jövő évi választásoknak. Amelyre való kormányzati készülődés alaphangját Orbán Viktor már a februári évértékelőjén megadta: a gyermekes anyáknak adómentességet, a nyugdíjasoknak áfa-visszatérítést ígért. Igaz, csak elnyújtva, amiből arra lehet következtetni, hogy a kormányfő is érzi, a költségvetés mostani helyzetében kockázatos nagyobb, akár a négy évvel ezelőttihez hasonló mértékű választási célú osztogatást végrehajtani.

De vajon tényleg türtőztetni tudják magukat a Magyar Péter és a Tisza Párt felbukkanása, előretörése miatt most a 2022 előttinél sokkal kétesebb győzelmi esélyekkel rendelkező kormánypártok? Van egyáltalán lehetőség most erre és ha igen, miből? S mit tehet ebben a helyzetben a költségvetésért felelős miniszter, ez esetben Nagy Márton?

Egyebek mellett ezeket a kérdéseket tervezzük átbeszélni Békesi Lászlóval a Klasszis Klub Live-ban. Várunk tehát mindenkit szeretettel az online térben június 11-én, szerdán 15:30-kor.

Beszámolóink a Klasszis Klub korábbi rendezvényeiről itt találhatók meg: