Ilyen az 5 százalékos lakáshitel-kamatplafon, amelyet a fiatalok első, zöld lakásra kaphatnak. A részletszabályok szerint az ingatlannak A+ energetikai besorolás és legfeljebb 68 kWh/m2/év primer-energiaigényűnek kell lennie, a bruttó négyzetméterárnak pedig 1,2 millió forint alattinak. A zenga.hu adatbázisa szerint a budapesti ingatlanok nem, de a vidéki ingatlanok közül akadnak, amelyik megfelelnek ezeknek a feltételeknek.

A lakáshitelfelvételt is támogatja a munkáshitel bevezetése, amelynek lényege, hogy 4 millió forintos kamatmentes hitelt kaphatnak azok a 17 és 26 év közötti fiatalok, akik legalább 3 hónapja folyamatos tb-jogviszonnyal rendelkeznek, heti munkaidejük legalább húsz óra, nem rendelkeznek érvényes tanulói jogviszonnyal vagy diplomával, és vállalják, hogy öt évig Magyarországon élnek és dolgoznak.

A falusi lakásvásárlást pedig a vidékfelújítási program ösztönözheti. Ennek keretében energiakorszerűsítési beruházásokra kérhető támogatás legfeljebb 3 millió forint erejéig.

A munkáltatók kezébe is több eszközt ad a kormány, hogy segíthessék munkavállalóikat a lakáshoz jutásban. Ilyen a 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakáscélú munkáltatói támogatás, amit 35 év alatti alkalmazottaknak adhatnak a munkaadók albérletre vagy lakáshitel-törlesztésre. Mindemellett a SZÉP-kártyát mostantól bútor vagy lakásfelújítási eszközökre is fel lehet használni.  

Változások az albérletárakban

Az albérletpiacra hatással lehet az Airbnb-szolgáltatások szigorítását előíró jogszabálymódosítás, ami miatt a befektetőknek a jövőben nem feltétlenül éri majd meg rövid távú lakáskiadás céljából vásárolni ingatlant. A népszerű településeken ugyanis szobánként 150 ezer forint az éves adó mértéke. Hosszú távon közvetve befolyásolhatja a piacot a kormányzat gazdasági akciótervének kollégium és bérlakásépítésre vonatkozó programja is, amire 200 milliárdot biztosít az állam. A két intézkedés célja, hogy csökkentse az albérletdíjakat.