Az elmúlt pár évben szinte szlogenszerűvé vált - tegyük hozzá: joggal -, hogy a funkcionalitásra, a lakások használhatóságára nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Míg például négy-öt éve is - a befektetési, kiadási célú vásárlások nagy aránya miatt - a garzonlakások voltak a kereslet célkeresztjében, addig manapság a "minél több szoba, élhető alapterületen" lett a tervezők iránymutatója.

Szobaszámok és méretek

A minigarzonok korszaka már leáldozott. 28 m2 alatt nem nagyon lehet élhető és piacképes lakóteret biztosítani. Fizikailag, betartva a helyiségek méretének minimum előírásait persze megoldható lenne egy másfél szobás lakást is kialakítani ekkora méreten, de azért célszerű gátat szabni a tércsökkentésnek.

A 2000-es évek legelején megépült kisebb lakások forgási sebességéből adódóan mostanra tömegessé vált azok csoportja, akik a család növekedése miatt nagyobb ingatlanba akarnak költözni, a megszokott minőségi standardok megtartásával. Ebből kifolyólag manapság egyre népszerűbbek a másfél és kétszobás lakások mellett az 1+2 fél, illetve 2+fél szobás újépítésű egységek.  

Az 1+2 fél szobás kialakítás 55 m2-en már kényelmesen megoldható. 60 m2 felett viszont már egynél több egész szobát illik kialakítani. Kb. 90 m2 felett viszont olyan mértékben csökken az érdeklődés, hogy az esetek nagy részében, társasházi projekteknél ennél nagyobb méretű lakást nem célszerű építeni. Mindezek persze a tömegpiaci színtérre vonatkozó szabályok. A prémium szegmensben, kisebb luxustársasházi beruházásoknál - a pénzesebb és igényesebb vásárlóközönség miatt - nagyobb szobákkal ellátott nagyobb lakások keresettebbek.

forrás: OC - * A piacon előforduló, de nem feltétlenül piacképes méretek

Egyéb helyiségek

Új lakásoknál természetes alapkövetelmény, hogy a szobák külön nyílóak legyenek. Néhány éve nálunk is széles körben megjelent a vevők igénylistáján, és célszerűségével hódít a gardróbszoba. Ilyen helyiséget már a két szobánál nagyobb lakásokba el lehet helyezni, a hálószoba mellé. #page#

Törekedni kell arra, hogy a garzonnál nagyobb lakástípusokban a WC legyen külön a fürdőszobától. Többszintes lakásoknál (ezek kialakítását eleve alaposan át kell gondolni, mert többnyire nehéz ideális elosztást kialakítani két szinten), ha mindkét szintre kerül hálószoba, akkor mindkettő mellé kell fürdőszobát kialakítani.     

Konyha esetében leáldozóban van az amerikai típusú (nappalitól csak jelzésszerűen elválasztott) kialakítás egyértelmű divatja. Így célszerű választási lehetőséget nyújtani a lakóknak, hogy szeparálják-e külön fallal, vagy sem. Az első esetben viszont természetes szellőzésről kell gondoskodni, csakúgy, mint a fürdőszobánál.

Az előszobánál nehéz eltalálni az ideális méretet. Kerülni kell azonban, hogy ennek kialakítása csak tervezési kényszer legyen, hiszen itt is alapvető fontosságú szempont a használhatóság.

Teraszok

Erkély kialakítása minden lakáshoz célszerű. Az erkélyek/teraszok mérete viszont ideális esetben nem haladja meg a lakás területének 10%-át. Kivétel természetesen a nagy, legfelső emeleti penthouse lakások, ahol gyakran száz négyzetméter feletti terasz is elképzelhető. Törekedni kell itt is a funkcionális kialakításra (pl. asztal és székek elférjenek), ne egy hosszú, keskeny kilépő legyen.

Az itt felvillantott tényezők egy ideális elrendezésű átlaglakás alap ismérvei. A gondosan megtervezett projektek lakásaiból a vevők nyugodt szívvel válogathatnak, mert ez annak a jele, hogy a beruházó hosszú távú sikerre rendezkedik be a hazai piacon.