A 10 000 lakosúnál nagyobb települések közül a legnagyobb vásárlóerővel rendelkezők rangsorát továbbra is Százhalombatta vezeti. A két évvel ezelőtti második Paks hátrább került, a hatodik helyre. Most Budapest a második, majd Budaörs, Tiszaújváros és Budakeszi következik. Idén először a GfK kiszámította minden magyar település vásárlóerő indexét.

Az összesen 3 102 település mellett megvan az egyes megyék, valamint külön-külön a budapesti kerületek vásárlóereje. Ez a mutatószám elsősorban a kereskedelem fejlesztéséhez és a kereskedelmi marketinghez nélkülözhetetlen eszköz. A települések vásárlóerő indexe mellett szerepel a lakónépesség száma is, a 2001. január 1-i adatok alapján.

Ha az országos átlagot 100-nak vesszük, akkor a megyék élmezőnyét alkotó Fejér és Győr-Moson-Sopron mutatója egyaránt 105 százalék, Vas mutatója 104, Komárom-Esztergom 103, Pest pedig 101 százalék. Ezek a magas mutatók magyarázzák egyrészt Észak-Dunántúlon a kereskedelem szerkezetének gyors fejlődését is, másrészt a budapesti agglomeráció erősödését. Utóbbira jó példa a Zsámbéki medencében fekvő, 2000 lakosú Telki, amelynek 155 százalékos vásárlóerő indexe valamennyi magyar település közül a legmagasabb. Nem véletlen, hogy a község szélén épült impozáns bevásárló és szolgáltató központ bármelyik városban is megállná a helyét. Légvonalban szomszédos falu az 5000 lakosú Nagykovácsi, szintén kiemelkedően magas, 132-es mutatóval. Ugyancsak Pest megyében található Leányfalu, amelynek 2400 lakosára 129-es vásárlóerő indexet számoltak ki.

A megyék rangsorában négy évvel ezelőtt Győr-Moson-Sopron még egyedül állt az élen 103 százalékkal. Majd Fejér és Vas 101-et ért el. Komárom-Esztergom 98 százalékos mutatója pedig akkor elmaradt az átlagtól.

A legalacsonyabb egy főre jutó vásárlóerővel rendelkező megye változatlanul Szabolcs-Szatmár-Bereg, az országos átlaghoz képest 1998-ban, 2000-ben, de most is 81 százalékkal.

A legalacsonyabb vásárlóerejű falvak közé a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kiscsécs (210 lakos) tartozik, 45 százalékkal, majd a baranyai Gilvánfa (390) következik 47, és a szintén BAZ-megyei Fáj (290) 48 százalékkal.

Az ország vásárlóerő térképén nem a Duna a választóvonal. A Dunától keletre fekvő Csongrád ugyanis megelőz három dunántúli megyét is, Baranyát, Somogyot és Tolnát. De utóbbi kettő elé került a rangsorban a legutóbbi időszakban Heves is.

A vásárlóerő-adatok olyan termékek értékesítési potenciálját mutatják, amelyek iránt a kereslet jelentős mértékben függ a vásárlóerőtől.

Ugyanakkor a mutatószámok megbízható támpontot adnak többek között a területi képviselők értékesítési lehetőségeinek meghatározásához, ahogyan a forgalom értékeléséhez is. De segítenek abban is, hogy feltárja az eddig nem megfelelően kiaknázott területeket, hogy csak néhány felhasználási lehetőséget említsünk.

A legjobb és legkedvezőtlenebb helyzetű megyék közti különbség négy év alatt alig változott. A lassú átrendeződést mutatja azonban, hogy sorrend szerinti pozíciójából alatt leginkább Békés és Zala veszített, legnagyobb mértékben pedig Komárom-Esztergom és Nógrád javított.

Ez azokat a vállalatokat érinti leginkább, amelyek forgalma közvetlenül függ a vásárlóerőtől. Így a leggyakrabban vásárolt élelmiszerek és háztartási vegyi áruk forgalmazói mellett a tartós fogyasztási cikkek, autók, utazások, banki és egyéb szolgáltatásokban érdekelt cégeket.

Budapesten az országos átlaghoz képest jelentősen javult az egy főre jutó vásárlóerő, két év alatt 126-ról 130 százalékra. A legerősebb és leggyengébb vásárlóerejű kerület közötti különbség nőtt. Amíg két éve a listavezető II. kerület indexe 161 százalék, most már 171. A sereghajtó VIII. kerület mutatója viszont csak egyetlen százalékpontot nőtt, 109-ről 110 százalékra. A kimagaslóan kedvező helyzetre építenek a második kerület bevásárlóközpontjainak beruházói, amikor a villanegyedekben vagy közelükben létesítenek bevásárló központot.

A megyeszékhelyek általában nem véletlenül egyben regionális kereskedelmi központok is. Átlagos vásárlóerejük mutatója ugyanis 107-ről 2 százalékponttal 109-re nőtt két év alatt. Ettől negatív irányban legjobban Miskolc, Nyíregyháza és Salgótarján tér el, ahol az index az országos átlagnak megfelelő 101-101 százalék.

Az élen Székesfehérvár, Veszprém, Győr a sorrend, a korábbi felmérésekhez képest magasabb, 118-123 közötti értékekkel.

Az 1998-as megyeszékhelyi listát még Győr vezette Székesfehérvár és Szekszárd előtt. A rangsor utolsó előtt helyéről pedig Tatabánya (99 százalék 1998-ban) három hellyel előbbre rukkolt, és két éve 102 százalékra fejlődött, most pedig 105-nél tart. Ez az utóbbi évek cégalapításainak és a munkanélküliség csökkenésének egyik eredménye, ami együtt jár a modern bolttípusok megjelenésével is Tatabányán.