A tavalyi infláció harapása az édességpiacon is mély nyomot hagyott. Miközben a felszökő árak hatására a piac mérete éves alapon 23 százalékos növekedéssel meghaladta a 381 milliárd forintot, tonnában kifejezve a fogyasztás szinte minden termékkategóriában jelentősen visszaesett – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. A múlt évben összesen 109 ezer tonna édességet vásároltunk, 5,8 százalékkal kevesebbet, mint a megelőző évben, de a csökkenés csaknem minden termékszegmensben ennél lényegesen nagyobb, a jégkrémek és a piskóták esetében például 8 százalék feletti volt. A skála másik végén a táblás csokoládékból és a csokiszeletekből viszont 1,3 és 0,3 százalékkal fogyott kevesebb, vagyis a friss adatok ismét bizonyítják, hogy a csokiról mondunk le a legnehezebben.

Ezzel együtt 2023-ban történt meg először, hogy a húsvéti forgalom erősen eltérő mértékben ugyan, 1-18 százalékkal, de kivétel nélkül minden termékkategóriában visszaesett. Húsvéti nyusziból és tojásból, azaz üreges csokoládéfigurákból összesen ezer tonnát vásároltunk 10 milliárd forint értékben, a megelőző évhez képest 5,6 százalékkal kevesebbet.

Időjárási jelenségek kavarnak a kakaóba

Mindebben a hazai infláción túl globális gazdasági, társadalmi és környezeti tényezők is közrejátszottak, amelyek a következő időszakra is nagy hatással lesznek. A kakaó, a cukor és a gabona az édességgyártás legfontosabb alapanyagai közé tartozik, minőségük, gondos feldolgozásuk döntő mértékben meghatározza a termékek textúráját és ízét – termelőik azonban komoly kihívásokkal küzdenek.