A Magyar Szocialista Párt választási programjának fontos részeleme volt, hogy a kis- és középvállalkozások számára megkönnyíti és leegyszerűsíti az adózást. Ennek keretében ígérték meg a 10 millió forint alatti árbevételű kisvállalkozások számára, hogy az árbevétel 15 százalékát kitevő egységes vállalkozási adót (eva) vezetnek be számukra. A tervek szerint az új adó a társasági adót, az áfát és a személyi jövedelemadó osztalék ágát foglalná magában, s várhatóan a cégautó-adó fizetési kötelezettséget is le tudhatnák ily módon az érintett vállalkozások.

Az eva-n felül kellene viszont a vállalkozóknak megfizetni a többi adót és járulékot, így például a személyes tevékenységük ellenértékének adó- és járulékterheit, valamint az alkalmazottaik bérének ugyancsak ezen közterheit. Az eva által “lefedett adónemek köre” persze bővülhet még, különösen annak fényében, hogy az MSZP választási programja ennél jóval többet ígért a kisvállalkozóknak, még pedig azt, hogy “ a vállalkozások esetében ma meglévő 30-40 jogcímet összevonjuk, és megszüntetjük az ugyanennyi számlára való utalás kötelezettségét”. Amellett is karkoskodtak a szocialisták, hogy “a hónapon belül különböző időpontokban esedékes fizetési kötelezettséget egyetlen napra és egy számlaszámra redukálják, s hogy a befizetett adó szétszedése a különböző helyekre a jövőben már nem az adózó, hanem az állam feladata lesz”.

A részletek kidolgozása, a bevezetéséhez szükséges szakmai háttérmunka a kormányváltást követően zajlik majd, az azonban bizonyos, hogy választható és nem pedig kötelező lesz az új adónem a kisvállalkozók számára. Ami pedig azt jelenti, hogy az érintett több mint 500 ezer kisebb vállalkozás – többnyire egyéni vállalkozó, kisebb részt bt és még kisebb számban kft – közül csak azoknak lesz érdemes áttérni az új típusú, az adminisztrációs kötelezettséget lényegesen lecsökkentő adózási módra, akiknek ily módon kevesebb adót kell majd fizetni. Az MSZP gazdasági szakértői ugyanakkor arra is számítanak, hogy az új adónem miatt azok is áttérnek majd az új adóra, akiknek “elegük van” a költségszámlák gyűjtéséből, netalán vásárlásából. Finomabban fogalmazva azoknak a vállalkozóknak a befizetéseire is számítanak a szocialista gazdasági szakértők, akik az egyszerű adminisztrációért cserébe hajlandók a mostaninál kicsit több adófizetésre is. Így aztán nem véletlen, hogy miközben tavaly az említett 500 ezer vállalkozás által befizetett áfa és társasági adó alig 60-70 milliárd forint volt, jövőre már ezen összeg háromszorosát kitevő adóbevétellel kalkulálnak az eva-nak köszönhetően.

Az evát a jelenlegi ismeretek szerint azoknak lesz leginkább érdemes választani a már említett vállalkozók mellett, akik kis költséget érvényesítenek a bevételeikkel szemben (például a szellemi tevékenységet folytatók). A nagy költséggel dolgozóknak ( például a kereskedőknek) viszont nem valószínű, hogy érdemes lesz választani az új adót, mint ahogy azoknak a vállalkozóknak sem, akiknek értékesítését 12 százalék áfa, beszerzését viszont 25 százalék áfa terheli. Ugyancsak nincs értelme az adó mellett voksolni azoknak, akik beruházást terveznek, amely miatt jelentős áfa-visszaigénylésre tarthatnak igényt. S hogy valójában kinek éri meg majd az eva-t választani, - amelyről várhatóan még idén kell majd dönteni az érintett vállalkozóknak- , csak akkor lehet, ha az új adó teljes jogi szabályozása ismert lesz.

Az MSZP gazdasági szakértőiben felmerült az a gondolat is, hogy igazi könnyebbséget az jelentene a kisvállalkozói körnek, ha csak a bevételi számlákat kellene gyűjteniük, a költségszámlákat nem. Az adminisztráció-csökkentés, az adózás egyszerűsítése érdekében ez óriási előrelépést jelentene, azonban ezzel kapcsolatban igen sok a kétség. Így például az, hogy akkor mi alapján fizet helyi iparűzési adót az érintett vállalkozói kör. Ezért nem kizárt az sem, hogy esetleg a helyi iparűzési adó is valamilyen módon bekerülne az eva-ba. Vagy mi történik abban az esetben, ha a vállalkozó évközben átlépi a 10 millió forintos árbevételt, amikor is vélhetően köteles lesz visszatérni a tételes költségelszámolásra. Megoldásra vár a kft-k helyzete is, akiknek jelenleg mérleget kell készíteniük, amit költségszámlák nélkül aligha tudnak megtenni. Arról nem is beszélve, hogy a feketegazdaság újra erőre kaphat, hiszen ha a vállalkozó nem lesz köteles számlát kérni beszerzéseiről, akkor nagy a kísértése, hogy az értékesítéséről se állítson ki számlát.

A vállalkozók számára az MSZP választási programjából az is örömteli hír, hogy nem akarják évente, esetleg még évközben is többször módosítani az adótörvényeket, hanem arra is ígéretet tettek, hogy “ az adórendszert érintő változásokat a törvényalkotás során kétéves időtávokra rögzítik, előbb 2003-2004-re, majd 2005-2006-ra. Véleményük szerint ugyanis a kétévente elfogadott módosító adótörvények révén jóval kiszámíthatóbbá válik a gazdálkodás feltételrendszere.