A magyar kormányfő szerint Európának vígan kereskednie kellene Oroszországgal annak ellenére, hogy Putyin megsértette a nemzetközi jog összes paragrafusát és lelkesen gyilkolja testvérnépének nevezett közösség tagjait, az ukrán civileket és katonákat, köztük a kárpátaljai magyarokat. Orbán Viktor úgy véli, a szankciók megszüntetésével kitörne a béke is. Ez utóbbi elég valószínűtlen, mindössze annyi történne, hogy a frontvonal most nem a donyecki térségben húzódna, hanem Kijev, vagy Magyarország körül. Ettől aztán a független ukrán államiság is meginogna, amiről a magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Ukrajna léte stratégiai fontosságú Magyarország számára.
A háború és a szankciók ugyanakkor a legfrissebb hírek szerint megrendítették az orosz költségvetést. A teljes évre tervezett költségvetési hiány két hónap alatt összejött Moszkvának. Ennek fedezésére a Nemzeti Vagyonalapból 12 tonna aranyat adtak el rapid módon. Ezzel szemben az európai büdzsé jelenleg olyan jól áll, hogy még a mindenki által elkönyvelt recesszió is elmarad az eddig beérkezett adatok alapján. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy ebben sokat segített a jó Isten, miután nagyon enyhe telet kellett csak átvészelnie a kontinens lakóinak. Az pedig egész egyszerűen nem felel meg a valóságnak, hogy a szankciók negatív hatásait az egész világon megéreznék. Erre jó példa Dél-Korea, amelynek csúcsgazdaságában éppen csökkent a GDP, de nem a szankciók miatt, hiszen ők nem tagjai az uniónak, hanem azért, mert a fogyasztás visszatért az úgymond szokásos szintre a járvány utáni csúcsot követően, állapította meg a dél-koreai jegybank. A szankcióknak ráadásul egyes térségekben pozitív hatása is van. Például a német ipar csúcstermékei az orosz piac elveszítése miatt most olyan térségekben jelennek meg, amelyeknek eddig esélye nem volt. Ennek köszönhetően éves összevetésben a német export 13,3 százalékkal nőtt, az import pedig 14,7 százalékkal bővült, holott ennek éppen fordítva kellett volna történnie egy hatalmas piac elveszítését követően. A külkereskedelem visszaesése helyett még az ágazat többlete is emelkedett 10,8 milliárd eurót tett ki novemberben az októberi 6,9 milliárd euró után. Több mint 50 százalék a növekedés.
Orbán Viktor szerint a békéhez erő kell. Ezzel indokolta a kormányfő a Magyarországon elkezdett honvédelmi reformokat. Ugyanakkor ezt valamiért nem így gondolja Ukrajna esetében, hiszen keleti szomszédunk számára nem engedi meg még azt sem, hogy szövetségeseink rajtunk keresztül fegyvereket szállítsanak hozzájuk. Nemhogy segítenénk erősödésüket fegyverekkel a béke érdekében. Így a logikusan gondolkodók most nem nagyon értik, hogy akkor a békéhez erő kell, vagy mégsem?
A populista demagógiákat nem szeretőknek épp az a legnagyobb problémájuk, hogy az ebben a térben megfogalmazódó gondolatok logikailag egyszerűen nem illeszthetők össze. És ha még a számok valóságát is megpróbáljuk becsempészni, akkor végképp teljes sötétségben leszünk kénytelenek botorkálni. Ráadásul ez a fajta demagógia olyan, mint egy negatív spirál. Egyre nagyobbakat kell füllenteni, egyre nő a kockázat és egyre nagyobbak lesznek az okozott károk. Jót tenne nekünk is és a világnak, ha sikerülne egyszer visszatérni a valósághoz. Értjük persze, hogy a politikai hatalom megszerzésének és megtartásának kiváló eszköze a populizmus, főleg manapság, de egy kis nemzet fennmaradását és fejlődését egyáltalán nem szolgálja. Ennek jele, hogy a magyar gazdaság teljesítményét tekintve lecsúszott Európa utolsó előtti helyére. Ha a szankciók megszűnnének, attól még a háború folytatódna és ettől még Magyarország versenyképessége semmit nem javulna. Az Orbán féle forgatókönyv szerint a háború persze valószínűleg hamarabb véget érne, még pedig Moszkva győzelmével, sok ukrán halálával. Ez azonban még mindig nem jelentene semmiféle garanciát arra, hogy a magyar gazdaság a csúszdáról át tudna ugorni valamiféle liftre, ami felfelé viszi. Ahhoz elsősorban jobb oktatás, takarékosabb állam, kevesebb korrupció kellene.
