Az egyszerűsített vállalkozási adóval kapcsolatban van még néhány bizonytalansági tényező – főleg ezekről esett szó a kormányzat és a vállalkozók közötti egyeztetésen.
Így például – a visszaélések megakadályozása érdekében – a pénzügyi kormányzat azt szerette volna elérni, hogy csak a legalább 3 éve működő kisvállalkozások választhassák az egyszerűsített adót. A csütörtöki megbeszélésen a pénzügyminiszter hajlandónak mutatkozott egy olyan kompromisszumra, hogy a 3 évet esetleg kettőre csökkentenék, ráadásul a vállalkozás fennállásának kiszámításánál az évek közé az első év egésznek számítana akkor is, ha az tört év. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy 2003. január elsejétől mindazok a vállalkozások dönthetnének az egyszerűsített adózási forma mellett, amelyek tavaly évvégéig alakultak. Az idén alakult vállalkozások pedig 2004 január elsejétől választhatnák a leegyszerűsített adózást. A kezdő vállalkozások számára tehát semmiképpen sem akarja biztosítani az eva választását a kormányzat, amelyet egyébként a vállalkozók érdekképviseletei kifogásoltak.

Nem tisztázott az sem, hogy a 10 millió forint alatti árbevételű kft-k, amelyek kettős könyvvitelre kötelezettek, dönhetnek-e majd az eva mellett. Ez esetben az uniós szabályokkal kell összehangolni a magyar szabályozást, amely szerint viszont ezen társaságok kötelesek kettős könyvvitelt vezetni, tehát rájuk nem vonatkozhatnak egyszerűsített számviteli szabályok. A megoldás vélhetően az lesz, hogy a kft is választhatja az eva-t, ám továbbra is kettős könyvvitelt kell vezetnie. Az eva-t választó bt-k, egyéni vállalkozók számára viszont az egyik nagy vonzóerő az egyszerűsített könyvelés lehet: nekik ugyanis a jelenlegi elképzelésük szerint csak bevételi nyilvántartást kell vezetniük, a kiadási számlákat nem kell gyűjteniük.

Mint ismert az egyszerűsített vállalkozási adót várhatóan a bruttó 10 millió forint árbevételnél kevesebbel rendelkező vállalkozások választhatják, amely a társasági adót, az általános forgalmi adót, a cégautóadót, valamint a személyi jövedelemadó osztalékágát váltaná ki. Az adó mértéke az árbevétel 15 százalék lenne, viszont a vállalkozók személyes jövedelmük utáni szja-t, és a azok járulékait továbbra is fizetnék. Várhatóan a választás feltétele lesz az is, hogy ezek a vállalkozások – elképzelhető, hogy nem egyszerre, hanem 3 alkalommal - kötelező jelleggel megfizetnék a házi pénztárakban felhalmozott összegek után az adót. Ennek mértékét a pénzügyi tárca szakértői 20 százalékra teszik, a kis- és középvállalkozások szakértői viszont egy 10-15 százalék körüli adómértéket tartanának elfogadhatónak.

A pénzügyi kormányzat szakértői ragaszkodtak ahhoz a kikötésükhöz is, hogy az eva választása esetén más társaságban – kivéve a tőzsdei részvényeket - ne lehessen részesedése a vállalkozónak. Adószakértők szerint ez felesleges tiltó szabály, mert könnyen kijátszható, s ez a strómanok virágkorát hozza el.

A kereskedők – tekintve sajátos helyzetüket – saját magukra az általánostól eltérő szabályokat szerettek volna kicsikarni a kormányzattól, ám egyelőre úgy tűnik, hogy próbálkozásuk sikertelen volt. A kereskedők ugyanis a 10 millió forintnál nagyobb árbevételi határt szeretnének, viszont mivel náluk alacsony az árrés, az adómértéket pedig 15 százaléknál jóval kisebb mértékben határoznák meg. Javasolták azt is, hogy esetükben a beszerzési költségek levonása legyen az adó alapja, ne a bruttó árbevétel, ám ezt az ötletüket sem támogatja a kormányzat.

Az eva-val kapcsolatban a pénzügyi kormányzat leginkább amiatt aggódik, hogy nehogy a munkáltatók alkalmazottaikat tömegesen vállalkozóvá kényszerítsék, s ily módon a bér utáni közterheket megspórolják, az államháztartás bevételei viszont alaposan megcsappannának. A csütörtöki megbeszéléseken éppen ezért elhangzott, hogy a meglévő vállalkozók helyzetén kíván a kormányzat az egyszerűsített adózással segíteni. Egyébként pedig a kormányzati szakértők bíznak benne, hogy az új adóval nem csökken, hanem inkább emelkedik ezen vállalkozói körtől származó adóbevétel, amiatt, mert hogy lényegesen javul az adómorál.
A megbeszéléseken a pénzügyminiszter azt is közölte, hogy jövőre enyhülhet az osztalékot terhelő 35 plussz 11 százalékos adóteher, legalábbis a pénzügyi tárca szakértői vizsgálják ennek lehetőségét.