A választói blokkok ítélete a számháború tekintetében érthető módon igen pártos, de egyértelmű aszimmetria mutatkozik meg a pártosság mértékében. Míg a Tisza-tábor (pontosabban a tavalyi EP-választásokon a Tiszára szavazók) szerint közel egyöntetűen (87 százalék) a Nemzeti Meneten voltak többen, addig csak minden második kormánypárti (49 százalék) állítja ugyanezt a Békemenetre, míg 35 százalékuk nem tud vagy nem akar állást foglalni a kérdésben.
Hasonló tendenciák bontakoznak ki, amikor az események általános (az egyes politikai közösség szempontjából értelmezett) sikerességéről kérdeztük a válaszadókat. A teljes népességben a Nemzeti Menetet közel kétszer annyian (39 százalék) tartották sikeresebbnek, mint a Békemenetet (20 százalék). A számbecslésekhez hasonlóan itt is a hírfogyasztással és a politikai érdeklődéssel kb. lineárisan tágul a Nemzeti Menet javára az olló. Míg a naponta legalább egy órát online hírfogyasztással töltők körében 48 százalék, a politika iránt „nagyon” érdeklődők körében 63 százalék tartotta a Nemzeti Menetet sikeresebbnek a Békemenet 19 százalékával szemben, addig a hírek és a politika iránt legkevésbé érdeklődők körében csak 17 százalék, illetve 15 százalék tartotta a Nemzeti Menetet sikeresebbnek (a Békemenet 20, illetve 12 százalékával szemben). A politikai blokkok szerint vizsgált aszimmetrikus pártosság itt is tetten érhető: míg a tiszások 83 százaléka tartotta a Nemzeti Menetet sikeresebbnek, addig a kormánypártiak táborában csak 49 százalék állította ugyanezt a Békemenetről.
