A dokumentum meghatározza, ki számít energiaszegénynek. Itt egyebek között azokat a háztartásokat említik, amelyek a szegénységi küszöb alatt élnek, illetve az energiaköltségeik meghaladják a rendelkezésre álló jövedelemük felét, továbbá a lakóépületeik rossz energiahatékonysági állapotban vannak. A rendelet az energiaválság hatásainak mérséklését célzó egyedi lakossági felhívásokban közelebbi kritériumokat határoz majd meg.
Bojan Kumer infrastrukturális miniszter a kormányülést követően elmondta: Szlovénia azon kevés uniós országok egyike, ahol meghatározták az energiaszegénység fogalmát.
"Az energiaszegénységnek nincs uniós szintű definíciója, nincsenek paraméterei, sem a probléma megoldására irányuló politikája" - fogalmazott.
A tárcavezető szerint az energiaárak emelkedése miatt Szlovéniának előre kell lépnie, hogy könnyebben tudja segíteni a potenciális energiaszegény háztartásokat. Hozzátette: a statisztikai hivatal egyebek mellett minden februárban nyilvánosságra hozza majd az energiaszegény háztartások számát is.
Az energiaszegénység kezelésére vonatkozó intézkedéseket az energetikai tárca készíti el, amelyet a hároméves cselekvési terv összeállításával is megbíztak.
Kumer emlékeztetett, hogy jelenleg is számos, az energiaszegénységgel foglalkozó nyilvános felhívás van nyitva az állami Öko Alapon és az Infrastrukturális Minisztériumon keresztül.
(MTI)
