Ha 2023-at és 2024-et együtt vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy volt honnan felívelnie a magyar piacnak, hiszen 2023-ban, főleg az év első felében, egész Európában az egyik leggyengébb teljesítményt mutatta. Érdekesség, hogy akkor éppen a most legnagyobb növekedést mutató Luxemburg lakáspiaci forgalma csökkent még nagyobb mértékben. Vagyis egyrészt azt mondhatjuk, hogy Európa egészének lakáspiaca igen hullámzó teljesítményt nyújtott az elmúlt két évben, másrészt a fenti tendenciákból látszik a bázishatás ereje, hogy egy-egy komoly zuhanás után mennyivel erőteljesebben tud növekedni a forgalom.
Magyar szempontból még egy érdekes adatot közölt az Eurostat: jellemzően a negyedik negyedév volt a legnagyobb forgalmú a nemzeti lakáspiacokon 2015 és 2023 között, a leglátványosabb kivétel viszont pont Magyarország. Miközben más országokban hagyományosan az év eleje számít csendesebb időszaknak, nálunk éppen ezekben a hónapokban élénkült meg a piac. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az elmúlt években a magyar lakástranzakciók bővülését többször fűtötték látványosan különböző lakáspolitikai intézkedések, melyek jellemzően január elején léptek hatályba. Éppen ezért az év első hónapjaiban felbolydult kicsit a piac, ami a tranzakciószámok emelkedésében is látszott, míg ezzel ellentétben, a más országokban erősnek számító negyedik negyedévet nálunk a kivárás jellemezte.
„Arra számítunk, hogy 2025-ben is tovább emelkedik majd a lakáspiaci tranzakciók száma részben az év elején bevezetett kormányzati programoknak köszönhetően. Az éves tranzakciószám akár a 150 ezret is elérheti a tavalyi évre prognosztizált 130 ezer után” – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
