A magyar gazdaság kitettsége nem hasonlítható össze az 2008-as szinttel, de ha ismét megerősödik a kockázatkerülés a nemzetközi pénzpiacokon, és/vagy visszatér a válság Európába, akkor ismét Magyarország lehet a leggyengébb láncszem a régióban. Ezzel szemben a német csoda folytatódása és a nemzetközi kockázatéhség növekedése végleg túllendítheti a magyar gazdaságot a válságon - állapította meg a francia kereskedelmi és iparkamara tagjai előtt tartott előadásában Guillaume Tresca, a Ca-Cib stratégája.

A térség négy országában a visszaesés - az egy Lengyelország kivételével - a legnagyobbak között volt a feltörekvő piaci országok között, és a kilábalás is Közép-Európa országaiban a leglassabb: Magyarország, Lengyelország, Csehország és Románia gazdaságainak idei potenciális növekedése csak a tavalyi 5,2 százalékos visszaeséshez képest jó eredmény, Latin-Amerika 6 és Ázsia 8 százalékos idei növekedéséhez képest viszont gyenge eredménynek mondható.

Magas a magyar sebezhetőségi index

A CA-Cib stratégái nemcsak a növekedési adatokat hasonlították össze, hanem számos feltörekvő piaci országra kiszámították az úgynevezett sebezhetőségi indexet, amely egyetlen számban sűríti össze az egyes gazdaságok kitettségére jellemző adatokat, a külső államadósságtól a belföldi állampapír-kibocsátásokon keresztül az export kitettségéig. Az index 1-től 5 pontig terjedő skáláján a feltörekvő országok átlaga 2,46, Latin-Amerikáé 2,52, Ázsiáé pedig 2,28. Ehhez képest Kelet-Európa indexe 3,09 ponttal már magasnak mondható, de azon belül is Magyarország vezet Csehország, Románia és Lengyelország előtt.

Magyarország magas sebezhetőségi indexe több tényező együttes hatásának tulajdonítható. Magas - 133 százalékos - a bankrendszer hitel-betét mutatója és külső adóssága, a folyó fizetési mérleg hiányát pedig a devizatartalékok felének erejéig olyan forró pénzek finanszírozzák, amelyek csökkenő kockázatéhség esetén gyorsan elhagyhatják az országot.

Sokat jelenthet a javuló export

Tresca szerint a költségvetés sokkal jobban áll, mint 2008-ban, a devizatartalékok is jelentősen emelkedtek sőt 4,4 milliárd dollár még az előző megállapodásból is lehívható. Ennek ellenére Magyarországnak szüksége lenne egy újabb IMF-megállapodásra, mert ez enyhítene az országgal kapcsolatos aggodalmakon, és segítene szembenézni a GDP több mint 10 százalékára rúgó bruttó finanszírozási igénnyel a következő években - véli a Crédit Agricole CIB stratégája.

Magyarország mellett szól ugyanakkor, hogy az exportja szárnyakat kapott a német növekedés nyomán, így folyó fizetési mérlegében többlet keletkezik, és előnyére válik az is, hogy a fejlett országokhoz képest költségvetési hiánya viszonylag alacsony. Ugyancsak Magyarország mellett szól, hogy a kamatkiadások állami bevételekhez viszonyított mutatója - meglepő módon - viszonylag alacsony a fejlődő országok táborában.

A külső környezetnek való kitettség és a kétségtelenül meglevő előnyök együtthatójaként a CA-Cib arra számít, hogy a forint a jövő év végéig erősödni fog. Év végére a bank 270, jövő év végre pedig, változatlan MNB alapkamat mellett, 260 forintos euróárfolyamot vár, fenntartva természetesen, hogy az árfolyam nagyon kitett az európai gazdasági folyamatoknak.