Új életérzés iránti igény teremtett divatot az elmúlt években: csendes, parkosított környezetben épülnek a lakóházak, ahol a közösség élménye s a biztonságérzet mellett egyéb, kikapcsolódást jelentő szolgáltatások is a közvetlenül elérhetők. A lakóparkok a főváros után a vidéket is meghódították.
A szolgáltatás pénzbe kerül
A hazai lakóparkok kezdettől fogva sajátosak voltak. Már a klasszikus modell - egységes tervek alapján zárt, őrzött területen több, legfeljebb háromemeletes épületegyüttesek - sem minden esetben valósult meg. Hol a zárt kerítés, hol az éjjel-nappal őrzés maradt el, és az évek során rendre szűkült az épületek közti belső parkok mérete is. Nem is szólva a nagy közösségi terek és szolgáltatások - uszoda, szauna, teniszpálya, klubszoba stb. - hiányáról.
Mindez - Kala Zsuzsa, a Kala és Eppel Ingatlanforgalmazó Kft. társtulajdonosa szerint - az anyagiakkal magyarázható. A lakások ára ugyanis a kiváló minőségű anyagok és extra felszerelések miatt olykor igen magasra szökik. Sokba kerül a gondnok, esetleg az állandó portaszolgálat, a fitnesz, a sportpálya és egyéb közös létesítmények fenntartása, ami pedig jócskán megnöveli a havi közös költséget is. Ezt pedig csak egy szűk réteg tudja - és akarja is - megfizetni.
A lakóparképítésre alkalmas területek fogyása mellett ugyancsak az ár az oka annak, hogy a Budáról induló hasonló fejlesztések az elmúlt években átkerültek a pesti, külsőbb kerületekbe, illetve az agglomeráció településeire. A jóval olcsóbb telekárak és a nagyobb beépíthető területek ott több lakás építését és így alacsonyabb ár kialakítását teszik lehetővé. A nagyvárosokban hasonló tendenciák figyelhetők meg.
Az olcsóbb lakások pedig - különösen most, hogy a két évvel ezelőttihez képest jelentősen visszaesett a kereslet - könnyebben eladhatók.
#page#
Óvatos fejlesztők
A fejlesztők nagyon is megérzik, hogy tavaly év eleje óta - a lakáshitel-szigorítások és egyebek hatására - visszaesett az új lakások, így a lakóparkiak iránti kereslet. Vannak, akik a piacon maradás érdekében óvatosabbakká váltak: folyó beruházásaiknál csökkentik a korábban tervezett lakásszámot, vagy - mint például a legnagyobb lakásépítő, az OTP Ingatlan Rt. - lakópark helyett inkább önálló társasházakat épít. Az InterEstate Kft., amely ötödik éve építi az újpesti Homoktövis lakókertet, úgy döntött, kissé "elnyújtja" a fejlesztés utolsó ütemét, illetve a vevők megváltozott méretigénye szerint alakítja ki új lakásainak alapterületét. Pfandler Katalin, a cég ügyvezetője úgy látja: mára polarizálódott a vevőkör egy alacsony és egy magas igényű vásárlói rétegre. Az előbbi elsősorban a 30-40 négyzetméter alapterületű kislakásokat keresi, de létszáma várhatóan csökkenni fog, mert a Fészekrakó program ötéves elidegenítési tilalma miatt később - a család gyarapodásával - nehéz lesz kilépni a mostani kislakásból.
Várhatóan a másik, a 65-110 négyzetméteres otthont kereső fizetőképes réteg sem bővül az évek során.
Mindezek mellett - és mindezek ellenére - a beruházásoknál olyan lakásszámmal kell kalkulálni, amely megéri a befektetőnek, vásárlónak egyaránt, mégsem kelti a túlzott beépítettség érzetét. A sűrű beépítésű lakóparki-lakókerti ingatlanok jóval nehezebben értékesíthetők, mint a szellős, megfelelő parkosított térrel kialakítottakat.
Sokszínű árpaletta
A lakóparki új lakások négyzetméterára a fővárosban 270 ezerről indul, Budán azonban az alsó határ 380-400 ezer, ami elérheti akár a 800-850 ezer forintot is. A budai agglomerációban (Budaörs, Budakeszi, Solymár, Nagykovácsi) 270-390 ezer körül mozog, kevesebbel csak a fővárostól messzebb lehet számítani.
Másutt is nagyok a különbségek attól függően, hogy a lakópark a Nyugat-Dunántúlon, illetve Észak- vagy Délkelet-Magyarországon épül-e.
Kisebb árnövekedésre azonban a magas árak ellenére is számítani lehet: az előrejelzések szerint a mostani árak idén még legfeljebb két százalékkal nőnek.
Teljes cikk a Piac és Profit június számában.
