Az idén a magyar gazdaság várhatóan 2,3 százalékkal bővülhet, ami nem kiugróan magas a térségben, az EU előrejelzése szerint a régió 11 országa közül a magyarnál csak a horvát, a bolgár és a szlovén növekedési ütem lesz alacsonyabb.
Az OECD február közepén a novemberi 0,3 százalékpontos csökkentés után újabb 0,3 százalékponttal, 3%-ra csökkentette a világgazdaság 2016-ban várható növekedési ütemét. A nemzetközi szervezet ezért az állami beruházások növelését és a szerkezeti reformok végrehajtását sürgeti; mindenekelőtt az eurózónában. Az OECD szerint az eurózóna gazdasága idén lassulva, alig 1,4%-kal növekszik, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb az Európai Bizottság két héttel korábbi előrejelzésénél. Ez nyilvánvalóan kedvezőtlen jel a magyar kivitel és általában a gazdaság számára. Ráadásul a nemzetközi politikai kockázatok továbbra is jelentősek, növekszik a kétsebességes EU létrejöttének valószínűsége. Ez főleg hosszabb távon rontaná Magyarország perspektíváját.
A magyar gazdaság idei lassulásának fő oka azonban nem az export fékeződése, hanem a beruházások 5% körüli visszaesése lesz. Ez utóbbi oka az EU-támogatások csökkenése és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága. Ugyanakkor a fogyasztás kissé gyorsulhat, 2,5-3% körül lehet a kissé erősödő bérkiáramlás, valamint az 1 százalékpontos szja-csökkentés hatásánál kisebb (0,8% körüli) áremelkedés miatt. A kormányzat az EU-transzferek gyorsított lehívása, a lakásépítések ösztönzése és az MNB növekedéstámogató programja révén igyekszik serkenteni a növekedést. Ezektől azonban inkább csak jövőre várható érdemi hatás.
Csakhogy eközben a költségvetési tartalékokat a szokásos évközi szinthez viszonyítva a GDP mintegy 2,5%-ával, sőt az egy évvel korábbi, ugyancsak mesterségesen leszorított szinthez képest is bő 1 százalékponttal csökkentették. Vagyis e kreatív módszerek alkalmazása nélkül az államadósság aránya növekedett volna. Idén viszont mérsékelheti a „trükközési igényt” az EU által felfüggesztett kifizetések legalább egy részének megérkezése. A GKI szerint 2016-ban 2,3% körüli államháztartási hiány várható, miközben a GDP-arányos államadósság 1 százalékponttal csökkenhet.
A külső finanszírozási képesség 2015-ben kiugróan magas, a GDP 8,5-9%-a körül lehetett a folyó fizetési mérleg magas aktívuma és az EU-források rekord mértékű beáramlása következtében. 2016-ban az utóbbi csökkenése miatt kisebb aktívum várható. 2015-ben folytatódott a tőke kiáramlása, a tőkeexport mintegy 0,4 milliárd euróval haladta meg a tőkeimportot, s ebben fordulat idén sem várható.
