Az államháztartás elengedhetetlen reformjainak folyatódására akkor lát esélyt ebben a ciklusban az Ecostat igazgatója, ha a kormányzati elképzeléseknél erőteljesebb GDP-növekedés következik be. Belyó Pál – az általa vezetett gazdaságelemző intézet negyedik negyedévi monitorjának elkészülte alkalmából tartott tájékoztatón – kijelentette, hogy inkább az uniós csatlakozás miatti igény és egyfajta kényszer eredményezheti az önkormányzati, az egészségügyi reformok felgyorsulását. Az azonban bizonyosság, hogy a fenntartható növekedést előkészítő gazdaságpolitikai intézkedésekre sor került az elmúlt időszakban. Az Ecostat ilyen mozzanatnak tudja be az év közepi kiigazítást, a negyedik negyedévi kormányzati környezetben meghirdetett létszámleépítést, magát a jövő évi költségvetést és a minapi megszorításokat is. A nemzetközi közmegítélés alakítóinak pedig üzenet is, hogy az államháztartási hiány 1,5 százalékkal csökken, illetve több évre előre láttatja a kabinet ebbéli terveit. A magyar gazdaság a második félévben túljutott a mélyponton, s több elemző cég adataival egyezően az Ecostat is 8 százalék körüli állóeszköz felhalmozást vélelmez a következő esztendőre, amit az élénkülés fontos jeleként értelmeznek. A folyó fizetési mérleg hiányának 2004-es növekedése is vélhetően ilyen hátterű, azaz a beruházási célú import okozza a negatív előjelű változást.(Az októberi adatot a Magyar Nemzeti Bank éppen az ecostatos tájékoztatással egy időben tette közzé, eszerint 469 millió euró volt a deficit, az első tíz hónapban pedig meghaladta a 4 milliárd eurót, ami jócskán meghaladta az elemzői várakozásokat is – a Szerk.)

Belyó Pál ezúttal is reagált a magas alapkamatra, s annak hátterére. Mint mondta, az árfolyamság igen jelentős, 30 százalékos kilengést tesz lehetővé, annak közepétől a 6-7 százalékos elmozdulás még nem adott volna okot a beavatkozásra. Amúgy helyénvaló az inflációs célkitűzés rendszere, s annak figyelembe vétele a gazdaságpolitikában. A fogyasztói árindex minapi közzététele – novemberben a pénzromlás üteme éves szinten 5,6 százalékra gyorsult, ami 0,5 százalékponttal nagyobb az elemzői várakozásnál, illetve 0,7 százalékpontos gyorsulásnak felel meg az októberi adathoz képest – ellenére is kitart az Ecostat a jövő évi 6 százalékos szint előrejelzése mellett. A mostani folyamatokat pedig úgy értékelik, hogy körülbelül egy hónappal előbbre tolódik a havi áremelkedés hullám. Most inkább az élelmiszer árak változását lehet regisztrálni, januárban az adók hatását lehet majd mérni: az év első hónapjában 7 százalék fölötti inflációt kalkulál az intézet. A későbbi időszakban azonban már nem valószínűsíthető ilyen „kilengés”, külgazdasági, olajpiaci kedvezőtlen hatásokkal nem számolnak, a forint ingadozása ugyan továbbra sem kizárt, de például eltűnt a magas reáljövedelmek kiáramlása, s ilyen hátterű terheléssel a költségvetésnek nem kell számolnia.

Az Ecostat 2004-es prognózisa szerint a bruttó hazai termék 3,1 százalékkal, a lakossági fogyasztás ugyanennyivel, a közösségi fogyasztás 4,7 százalékkal, az export 7,9 százalékkal, az import 9,1 százalékkal a közvetlen tőkebefektetés 1,4 milliárd euróval növekszik, az államháztartási egyenleg a GDP százalékában 4 százalékos hiányt ér el.