Az elemzők szerint a nyári meredek inflációesés és a kormányzat ígérte költségvetési hiánymérséklés ellenére lassabban halad a gazdaság jövőre az euró hazai bevezetése felé, mint ahogy a gazdasági stratégia ütemezte.

A PEP 4,5%-os államháztartási hiányt és ugyanekkora évi végi inflációt irányzott elő 2003-ra, hogy az ország a következő években teljesíthesse az eurozóna szigorú felvételi követelményeit, és 2007-ben az euro felválthassa a forintot. A pénzügyminiszter a közelmúltban jelezte, hogy a 2007-es dátum egyelőre elmélet, hivatalos célt fél-háromnegyed év elteltével lehet kijelölni.

Az elemzői előrejelzések átlaga a tervezettnél magasabbra, a kormány által 18800 milliárd forinton előrejelzett 2003-as GDP 4,86%-ára (913 milliárd forintra) teszi a jövő évi államháztartási hiányt. Ez ugyanakkor azt is jelzi, hogy a piacok hisznek a kormányzat jelezte jelentős mértékű deficitcsökkentésben. Erre az évre 6,75% az átlagos előrejelzés, azaz az EU-elszámolás szerint 1128 milliárd forint, vagyis jóval magasabb a pénzügyminisztérium 6%-os prognózisánál.

Alacsonyabb GDP előrejelzés

A hiány százalékos mértékét növelheti, ha a jövő évi gazdasági növekedés alacsonyabb lesz, mint a 2003-as költségvetési tervezetben feltételezett 4-4,5%.

Az elemzői konszenzus októberre ennek a sávnak az aljára került. Jelenleg 4,04%, 13 bázis ponttal kevesebb, mint egy hónapja, és a legalacsonyabb érték a tavaly decemberi 4.56 % óta, amikor az elemzők először adtak előrejelzést 2003-ra.

Az elemzők szerint a harmadik negyedévben némileg gyorsul a gazdasági növekedés üteme: erre az időszakra 3.4 %-os bővülést várnak, nagyobbat a második negyedévi 3,1%-nál. Ezzel együtt a gazdaság idei növekedése 3.3 % lehet, a legalacsonyabb éves érték 1996 óta.

Infláció: hátraarc

Az elemzők zöme szerint az infláció szintje is magasabb marad némileg jövőre a PEP-ben vállalt, a jegybanki céllal megegyező 4,5%-os mértéknél. Ez egyben azt is jelenti, hogy az augusztusban 4,5%-nál elért 16-éves mélypont után a jövő év végéig már nem várható jelentős inflációcsökkenés.

A folyó év végére 5,1%, 2003 decemberére pedig 4,85% az átlagelőrejelzés. Bár 1980 óta nem volt Magyarországon ezeknél az értékeknél alacsonyabb infláció az év utolsó hónapjában, a jövő év végére jelzett ráta az MNB 4,5%-os céljánál magasabb szinten, 4,8%-os körül stabilizálódott már június óta. Az inflációs aggodalmak megszilárdulását jelzi, hogy az év elején még 4%-ot várt a piac.

Mindez valamennyi megkérdezett szerint azt is jelenti, hogy az MNB idén már nem csökkenti kamatait és a hitelköltségeket, a hűvösödő gazdasági növekedési kilátások ellenére sem. Egyetlen elemző sem vár decembernél előbb kamatváltozást, és 17-ből két elemző szerint annak is megvan az esélye, hogy az év vége felé a bank újabb 50 bázispontot tesz a kéthetes betéti kamatra, amelyet az inflációs aggodalmak közepette május óta már kétszer, összesen 100 bázisponttal emelt, 9,5%-ra.

A jövő év első felében azonban az elemzők szerint az MNB már követheti egy kamatcsökkentéssel a lengyel és a cseh jegybankokat, amelyek ebben az évben már többször csökkentettek kamatot, miközben e két EU-tagjelölt országban az EU átlagos szintje alá, 1% körüli szintre csökkent az infláció.


Piaci korrekciók

Az elemzők szerint az utóbbi napokban jelentősen megerősödött forint sem segíti majd tartósan az infláció csökkentését. Közép-Európa piacai jelentős áremelkedéseket tapasztaltak az elmúlt napokban, mivel a hétvégi ír népszavazás eredménye megerősítette a befektetők reményeit a 2004-es EU-bővítésra. A brüsszeli EU-csúcsról is pozitív jelek érkeztek, de az előrejelzések szerint az egyik nagy nyertes, a forint – amely 1.5 %-ot erősödött az euro ellen az ír népszavazás óta --, valószínűleg nem tartja magát a 241.80 körüli szinten sokáig. A konszenzus előrejelzés szerint a magyar fizetőeszköz november végére 242.95 körüli szintre gyengülhet, és az év végén is a 243-as árfolyam körül lesz. A jövő év végéig azonban elérheti a 241.50-et.

Korrekciót várnak az elemzők a rövidebb állampapíroknál is, amelyek árai ugyancsak sokat emelkedtek az elmúlt hetekben, miközben hozamuk esett, a jegybanki mókamatszinttől viszont rövid távon nem várhatnak biztatást. A hároméves államkötvény hozama a konszenzus szerint november végére 9.07 %-ra vonulhat vissza a csütörtöki 8.86 %-ról. Azt azonban nem zárták ki az elemzők, hogy a hosszabb papírokra erősen tartja a keresletet a megélénkült remény, hogy az EU nem adja fel 2004-es bővítési menetrendjét. A régió likvid piacai közül a magyar és a lengyel papírok kínálják a legmagasabb hozamot és az EU-konvergenciával a legnagyobb hozamcsökkenés ígéretét. Az ír népszavazás jelentette veszély elmúltával azonban a befektetők ismét jobban figyelnek a helyi tényezőkre, Magyarországon főként a költségvetési vitára és a bértárgyalásokra - mondták az elemzők.