A lakásépítési kedv 1998 utáni fellendülése az idén mérsékelt ütemben folytatódik. Az I. negyedévben 38%-kal, a II. negyedévben 6%-kal több új építési engedélyt adtak ki, mint 2000 hasonló időszakában. A III. negyedév már stagnálást mutatott. Egyedül a fővárosban töretlen az építési lendület; 42%-kal több új építési engedélyt adtak ki, míg a községekben 5%-kal visszaesett a kiadott új engedélyek száma 2000 első három negyedévéhez viszonyít-va. A most elindított lakásépítések erős területi koncentrálódást jelentenek; 43%-ban a kö-zép-magyarországi régiót érintik.
A használatba vett lakások száma minden megyében és valamennyi településtípusban jelentősen nőtt. A mennyiségi növekedés egy lassú szerkezetmódosulással párosul a lakás-építés építtetői és kivitelezői körében. A vállalkozások által, s az értékesítési céllal épített, többnyire többszintes, többlakásos épületekben megvalósuló lakások aránya nő, a termé-szetes személyek által, saját használatra, döntően családi házas formában megvalósuló la-kásépítés terhére. A lakások háromnegyed részét természetes személyek építtették, s több mint egyötödét gazdasági vállalkozások. Az új építkezések 70%-a új családi házként, 26%-a új, többszintes épületben levő lakásként valósult meg. A többlakásos épületek számának növekedésével nőtt a kislakások szerepe a lakásépítésben. A lakossági házilagos kivitelezést egyre több helyen az építőipari kivitelezők váltják fel. Építőipari főtevékenységet folytatók kivitelezésében épült a lakások 46%-a, lakossági házilagos építéssel 42%-a.

490 üdülőegység építése fejeződött be, ami 31%-kal több, mint 2000 hasonló időszaká-ban. Az átlagosnál jobban nőtt a fából épített üdülők száma. Ezek az új üdülőegységek egy-negyedét teszik ki, s átlagosan 43 m2 alapterülettel épültek, míg a szilárd falazatú üdülők átlagos nagysága 74 m2.

2001. I–III. negyedévében 3 ezer lakás szűnt meg, 19%-kal több, mint az előző idő-szakban. A megszűnt lakások átlagos nagysága 65 m2 volt, 89%-ban személyi tulajdonúak.