Az Otthon Centrum néhány európai fővárosból gyűjtött össze adatokat arról, hogy
milyen lakásár-különbségek vannak a régi és új európai uniós tagállamok fővárosai között?
Továbbá: hogyan aránylanak a lakásárak az átlagfizetésekhez a kontinens nyugati
és keleti felében? Kiderült, az EU-ba készülő Bulgária fővárosában például sok az önkormányzati tulajdon, amit csak néhány éven belül lehet megváltani. Bécsben és
Londonban pedig jellemzőbb a lakások bérlése, mint eladása, s a hirdetésekben is kétféle pénzösszeg szerepel: eladási irányár, valamint bérleti díj. Míg nálunk a lakások 93%-a van magántulajdonban, addig tőlünk nyugatra ez az arány általában 50-60%. 

A Bécsben értékesítésre kínált lakások jellemzően nagyon jó állapotban vannak. A Ringen belüli kerületek kínálata többnyire presztízs ingatlanokat tartalmaz. Itt a régi, de legtöbbször igényes nagypolgári épületekben általában hatalmas méretű (főleg 100 és 200 négyzetméter közötti) lakásokat árulnak. Előfordul a tetőterek beépítés, ami egészen új külsőt kölcsönöz a klasszikus belvárosi tömbök tetőzetének. Ezen a területen az átlagos négyzetméterárak egy millió forint fölött vannak, de gyakran meghaladják a 2 milliós határt is. A lakások
ára legtöbbször csak kilenc számjeggyel írható le. Egy igen kicsi, 40 négyzetméteres lakást ugyanakkor már hatévi átlagkeresetből meg lehet vásárolni. A tágabb belvárosban már jóval alacsonyabb, 6-700 ezer forintos négyzetméterárak jellemzőek. A kertvárosban megint kicsit felszöknek a fajlagos árak - ismét négyzetméterenként egy millió forint az átlag. A ritka, 1960-70-es évjáratú, telepszerű beépítésű házakban 4-500 ezer forint a jellemző négyzetméterár, s egy 90 négyzetméteres lakásért itt is csak 5-6 évnyi bruttó bért kell félrerakni.

Írországban jellemzően nem a lakás tényleges mérete számít, hanem a hálószobák száma szerint tartják nyilván az ingatlanokat, s internetes adatbázisokban is inkább eszerint lehet
keresni. Méretükben a dublini lakások elég kicsik más fővárosok otthonaihoz képest. A társasházi lakások mérete ritkán haladja meg a 70 négyzetmétert, s a belvárosi részeken is elterjedt sorházi ingatlanok sem nagyobbak általában a 120 négyzetméternél. Dublin különlegesen drága városnak mutatkozik az összes többi európai fővároshoz viszonyítva. Itt a legolcsóbb környéken is közel másfél millió forint felettiek a fajlagos lakóingatlan árak. A kertváros a legdrágább körzete a városnak, ahol a 3 millió forintos négyzetméterár sem egyedülálló. Ezt kivéve az árak 1,3 millió és 2 millió forint között ingadoznak. Mivel a fajlagos lakásárak az egekbe szöknek a zöld szigeten, összértékben az ingatlanok ára - kis méretük ellenére is - kitűnik a nyugat-európai mezőnyből. Mivel a rekord
lakásárak mellé körülbelül 500 ezer forintos havi bruttó bért rakhatunk összehasonlításként, a legolcsóbb, kis méretű lakáshoz is 14-15 évet kellene spórolni - ha hitelfelvétel nélkül akarnánk megvenni.

Értékben a brit főváros lakásárai a dubliniakhoz hasonlítanak leginkább. Az összehasonlítást nehezíti, hogy itt még ritkábban lehet négyzetméterben megadott adatokra bukkanni; a
paramétereket szintén a hálószobák számában adják meg. Az írországinál jó
egyharmadával magasabb átlagbérek miatt a lakások megfizethetősége
összességében kedvezőbb (átlagosan 10-17 évnyi spórolás). Természetesen
a londoni City - a város abszolút közepe - a többi európai fővároshoz
viszonyítva nagyon magas árú környék, ahol többnyire hagyományos
társasházi lakásokat értékesítenek. A város összes többi részében
jellemzőek a gyakran összetéveszthetően hasonló sorházak és ikerházak. A központnál is drágábbak a lakások a Temze partján, például dél-nyugaton, ahol - egy friss brit ingatlan-statisztika szerint - 143 millió forint az átlagos lakásár, vagy az északi városrész központjában, ahol 142 millió forint ez a mutató. A város délkeleti és keleti részei a legolcsóbb környékek közé tartoznak a 80-90 milliós átlagárakkal, ám magyar viszonylatban már ezek is megfizethetetlennek tűnnek.

Párizsnak, az örökké divatos kulturális központnak minden kerületében találunk számos öreg, nagypolgári típusú épületet. Ezek többnyire szépen karban vannak tartva és a lakások is relatíve jó állapotúak. Ahogy Nyugat-Európa fővárosaiban, úgy itt is jellemzőbb a lakások bérbeadása, mint az eladása, s így legtöbbször
bérleti és kínálati árat is tartalmaznak az ingatlanértékesítők ajánlatai. Az egész tágan vett városközpontban jellemzőek az 1 és 2 millió forint közötti fajlagos árak. Persze a legbelső kerületekben, és a - budapesti V-VI. kerületek belső részeihez hasonlító - 16. és 17. kerületben nem ritka a 2 millió forint feletti négyzetméterár sem. Itt egy kis garzont hét, egy 220 négyzetméteres nagypolgári lakást viszont már csak 55 évnyi átlagbérből lehet megvásárolni. A lakások mérete a Budapesten jellemző nagy szóródást mutatja. 

Prága az utóbbi években igazi turista központja lett Közép-Európának, s ez az ingatlanok áraiban is megmutatkozik, legalább is Budapesttel összehasonlítva. A város történelmi központjában elég nagy szórással, 500 ezer és 1 millió
forintos négyzetméterár között lehet lakásokat találni a gyakran több száz éves
házakban. A többi belső kerületben az ár 250 és 700 ezer forint körül
alakul. Itt egy átlagos lakást 11-14 évnyi spórolással vásárolhatunk meg
a 170 ezer forintos - a magyarországinál hajszálnyival magasabb - bruttó
átlagbérrel kalkulálva. A hirdetésekben megjelenő panelárak is meglepő
módon 20-40%-kal magasabbak a budapestinél, s 250 és 300 ezer forint
között ingadoznak fajlagosan.

Budapesten a szigorúan vett belvárosban (Pesten az V., Budán az I. kerületben) általában 300 és 800 ezer forint között szóródnak a négyzetméterárak. A dunai panorámás, jó állapotú nagypolgári lakások esetében ez kicsivel 1 millió forint fölé is kúszhat, ám ez szűk kínálatot jelent. Ezen a központi részen egy garzonlakás 7-8
évnyi "totális" spórolással vásárolható meg (165 ezer forint havi bruttó
átlagbér mellett), míg egy nagyméretű, frekventált helyen lévő
luxuslakásért több mint 100 évnyi bérünket kellene félretenni. A tágabb
belvárosban bőséges a kínálat a 250-350 ezer forint közötti kategóriában. A panelárak városszerte négyzetméterenként 170-230 ezer forint között mozognak, ám elitlakótelepeken a 300 ezres határt is elérhetik. A városszerte legolcsóbb - de lakható! - körülbelül 6 millió forint körüli áron kínált panel- és téglalakások megvásárlásához 3 évnyi spórolás szükséges. Kertvárosi családi házak (Csepeltől a budai hegyekig) 200-400 ezer forintos fajlagos áron kaphatók. Itt az extra luxus kategória is nagyon ritkán megy 700 ezer forint fölé. Mivel itt a méretek természetesen nagyobbak, mint a lakásoké, általában hosszabb ideig kell gyűjtögetni
rájuk.