Hat pontos javaslatcsomagot visz Angela Merkel a következő uniós csúcsra, német lapinformációk szerint a berlini gazdaságélénkítő csomag része lesz különleges gazdasági zónák létrehozásának lehetősége is.
A Der Spiegel értesülései szerint különleges zónát alkothatnának nem csak az eurózónán kívüli országok, hanem egyes eurózóna tagok is, ahol alacsonyabb adókkal és kevésbé szigorú szabályozással csábítanák a befektetőket. Lazítanának a munkaerőpiaci szabályozáson, csökkentenék a munkaerő után fizetendő adóterheket, és megreformálnák a szakképzést is.
A német javaslat szerint az egyszerűsített szabályozás és az alacsonyabb adók segítségével a meggyengült gazdaságú eurózóna országok is vonzóvá válhatnának a befektetők szemében. Mint a Piac & Profit Online is megírta, az eurózóna több tagállamában is komoly gazdasági nehézségekkel kell szembenéznie a kormányoknak.
Az ellenzék is megkapja, amit akart
Növekedési és beruházási paktum elfogadásához köti a német ellenzék a fiskális paktum ratifikációját. A német parlamenti pártok vezetőinek csütörtöki egyeztetését követően a szociáldemokraták és a Zöldek részéről azt hangoztatták, hogy az államháztartási fegyelmet és adósságcsökkentést előíró szerződést ki kell kiegészíteni egy új egyezménnyel, amely az euróövezet válsággal küzdő tagországainak támogatását célozza. A szociáldemokraták (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel a megbeszélés után azt mondta: a kormány "feladta a növekedési és beruházási paktummal szembeni ellenállását". Jürgen Trittin, a Zöldek frakcióvezetője hozzátette: a kormány belátta, hogy a kétharmados támogatás megszerzése érdekében változtatnia kell a gazdaságnövekedési lépésekkel kapcsolatos álláspontján.
Athén árnyékában
Athén árnyékában fejezték be szerda éjjel informális csúcstalálkozójukat az Európai Unió tagállamainak vezetői Brüsszelben. A görög válság, az ország esetleges kilépése az eurózónából és az Európai Unióból uralta a megbeszéléseket. A csúcs után Francois Hollande, a nemrégiben beiktatott új francia elnök világosá tette az unió vezetőinek álláspontját: a június 17-ei szavazáson a görög választók az eurózónában és végső soron az Európai Unióban való maradás, vagy a távozásról fognak dönteni.
Ilyen egyértelműen még nem fenyegetőzött egyetlen uniós politikus sem, bár már a csúcstalálkozó előtt felröppent, hogy a tagállamok kormányai már megkezdték a vészforgatókönyvek kidolgozását arra az esetre, hogy ha Görögország mégis kilépne a valutaunióból.
Magyar kezdeményezésű gazdaságélénkítő csomag
Az Európai Unió közép-európai tagországai közös javaslatcsomagot terjesztenek elő a gazdasági növekedés uniós ösztönzésének lehetőségeire - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben.
A csomag tervezett elemei közé tartozik, hogy a térség országai (a Visegrádi Csoport tagjai) férhessenek hozzá az Európai Központi Bank (EKB) devizacsere-ügyletekre vonatkozó tevékenységéhez, állítsák meg a bankok "Közép-Európából történő, anyabankok irányában zajló" tőkekivonását, az unióban tegyék rugalmasabbá a fordított áfa-beszedési rendszert, valamint erősítsék meg azt a tételt, hogy a kohéziós alapot továbbra is eredeti rendeltetésének megfelelően kell használni.
Az érintett tagállamok várhatóan a június végén tartandó, félévzáró EU-csúcsértekezleten ismertetik majd a csomag közösen képviselt pontos elemeit - mondta el sajtótájékoztatóján Orbán Viktor.