…és az iskolában

A válaszadók 13-16 százaléka kért tanárától segítséget, ha elakadt valamiben. Inkább férfi tanárokat választottak, de minimális különbséggel, és ebben a humán és a reál tárgyak között sem volt igazán eltérés. A példát mutató pedagógusokhoz leggyakrabban a történelem (35 százalék) és a magyar nyelv és irodalom (32 százalék) társult, ezt követte a matematika (26 százalék).

A környezet ugyanakkor nemcsak inspirálhat: a válaszadók 40 százalékát nem próbálták lebeszélni az elképzelt pályáról, de 60 százalékuk emlékszik ilyen esetre. Leggyakrabban a szülők jelentek meg a válaszaikban: édesanyját vagy nevelőanyját 27 százalék, édesapját vagy nevelőapját pedig 19 százalék említette. Ezzel szemben a tanárok csak nagyon kis arányban (5 százalék) próbálták meg a válaszadókat lebeszélni a választott pályáról.

“Gyerekkoromban mindig bosszantott, amikor a nagyszüleimtől azt hallottam: kisunokám, járt utat a járatlanért el ne hagyj! Sokszor úgy éreztem, hogy csak félnek az új ötleteimtől. Meg voltam győződve arról, hogy ha valaki folyamatosan a járt úthoz ragaszkodik, azzal teljesen megfosztja magát a siker lehetőségétől – mondta Molnár Janka Sára fizikus, tudománykommunikátor. – Ma már úgy gondolom, hogy annak felismeréséhez is bölcsesség kell, mikor érdemes kitartani a bevált út mellett, és mikor jön el az ideje valami újnak. Hogy eldönthessük, merre érdemes elindulnunk, először látnunk kell, milyen utak közül választhatunk. Azért is tartom nagyszerűnek a CETIN tehetségprogramját, mert itt a lányok személyes találkozásokon és élményeken keresztül fedezhetnek fel olyan irányokat, amelyekről korábban talán el sem tudták képzelni, hogy számukra is elérhető lehet. Arra biztatom a lányokat, hogy jelentkezzenek – lehet, hogy egy ma még járatlan úton találják meg a saját álmukat, helyüket.”