A törvény szerint valamennyi kifizetőnek és munkáltatónak tájékoztatni kell az adóhatóságot a 2001-ben nála történt adóköteles jövedelmek kifizetéséről. Az adózó ezen kötelezettségének papíralapú nyomtatványon vagy mágneses adathordozón tehet eleget. Az APEH hivatalos lapja, az Adó- és Ellenőrzési Értesítő januári száma tartalmazta, hogy milyen általános szabályok vonatkoznak mindkét esetben az adózóra.

A papíralapú nyomtatványok adóhatósághoz történő eljuttatásának határideje március 31-e volt, a mágneses adathordozót viszont április 20-áig – de mivel hétvégére esik, a jövő hét hétfőig -, vagyis 22-ig lehet szankciók nélkül leadni az APEH területileg illetékes igazgatóságán. Ez egyben azt is jelenti, hogy aki eddig nyomtatványon nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, az az április 22-ei határidőt semmiképpen se mulassza el. A törvény szerint ugyanis az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, abban hibás vagy valótlan adatok feltüntetése, vagy az adóazonosító jel nélküli adatközlés mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után. Az állami adóhatóság az előző évhez hasonlóan vélhetően idén is nagy figyelmet szentel a munkáltatói és kifizetői adatszolgáltatások teljesítésének, tekintettel arra, hogy a magánszemélyek körében egyre nagyobb számban végzett egyszerűsített ellenőrzésekhez nélkülözhetetlen a pontos munkáltatói és kifizetői adatközlés. Tavaly csaknem 2000 adatszolgáltatói ellenőrzést végeztek, amelynek több mint 40 százalékában találtak valamilyen szabálytalanságot a revizorok. Éppen ezért 930 munkáltatót és kifizetőt mintegy 21 millió forint mulasztási bírság megfizetésére köteleztek. Vagyis nagyon fontos, hogy az érintett adózók határidőre eleget tegyenek adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, ám az legalább annyira fontos, hogy az adatok pontosak, helyesek legyenek. A korábbi évek gyakorlatával ellentétben ugyanis – amikor a kifizetői és munkáltatói adatszolgáltatások mondhatni az adóhatóság polcain porosodtak feldolgozatlanul -, az utóbbi néhány évben megváltozott a helyzet: minden adatot számítógépen rögzítenek, így nagyon sok hibára rájön az adóhatóság, s rögtön bírságol is. Abban bíznak ugyanis az APEH-nál, hogy a tömeges méretű ellenőrzés néhány év múlva érzékelhető változást hozhat az adatszolgáltatások pontossága területén, ami jelentősen megkönnyítené az adóhatóság munkáját.

A pontatlan tájékoztatás viszont sok „borsot tör” az adóhatóság orra alá, aminek persze végül az adózónak származik kára. Tavaly például olyan kft-re bukkantak az ellenőrök, amelynél kiderült: a csaknem 600 magánszemélyre vonatkozó adat mindegyike hibás. A kft floppyn adta be az adóhatósághoz a magánszemélyek jövedelméről a kontrol-adatokat, ám mivel a program rossz képlet alapján működött, így minden munkavállalónál magasabb bér került lejelentésre, mint amit valójában kapott, és ami a bértörzslapon szerepelt. A kft már rég megvált akkori programozójától, a céget persze tetemes bírsággal sújtotta az adóhatóság.