A GfK Hungária anyavállalata, a bécsi Fessel-GfK évtizedek óta végzi rendszeres felméréseit azokban az országokban, ahol a diktatúrát demokrácia váltotta fel. Kelet-Közép-Európára, így Magyarországra is kiterjed a vizsgálódás 1990 óta. Hazánkban a legutóbbi, 2001-es kutatás feltárja, hogy a meggyőződéses demokraták kisebbséget alkotnak. Ezt a vélekedést általában a megkérdezettek 43-47 százalék közötti része képviselte az elmúlt négy év során. Kivétel a legutóbbi országgyűlési és helyhatósági választások ideje, 1998, amikor a megkérdezettek kétharmada tartotta magát meggyőződéses demokratának.
A 15 éves és idősebb felnőtt lakosságot fontos szempontok szerint reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezése alapján a válaszadók stabilnak mondható egynegyede csalódott demokrata. Ennél kisebb, de némileg növekvő létszámú csoportot alkotnak a demokráciától elidegenedettek. Csökkenő tendenciát mutat viszont a tekintélyelvű államrend támogatóinak aránya.

Sokan csalódtak a rendszerváltásban
Ennek ellenére a megkérdezettek kétharmada a demokratikus politikai rendszert mindenképpen előnyben részesíti. A többiek nagyobbik része úgy vélekedik, hogy az olyan ember számára, mint ő, nem számít, hogy milyen a politikai rendszer. Ezek az arányok tíz év alatt alig változtak. Így idén is tíz százalék körüli részt képviselnek, akik szerint elképzelhető, hogy a diktatúra jobb lenne.
Egy másik kérdés arra irányult, hogy képes-e a demokrácia megoldani azokat a problémákat, amelyekkel az ország szembesül. Az igen válaszok aránya mindössze egy százalékkal több, mint a nem. A megelőző, két, három és négy évvel korábbi vizsgálat során ennél jóval erősebb többséget alkottak azok, akik úgy gondolták, hogy a demokrácia képes megoldani az ország problémáit.
A rendszerváltás megítélésénél kezdettől fogva a többé-kevésbé csalódottak képezik a többséget. Ebből a szempontból még az utóbbi három év felmérései hozták a legkedvezőbb eredményeket a „demokrácia-barométernek” is nevezett kutatás-sorozatban. A változásokkal ugyanis a 1998 óta a válaszadók 21-23 százaléka elégedett. Szemben a sokkal alacsonyabb, 9-13 százalék közötti arányokkal 1992-1997 között.
Figyelemre méltó, hogy a válaszadók 56 százaléka mondta azt, hogy inkább érdeklődik a politika iránt, mint nem.

Más országokhoz képest
Amíg a demokráciával és az egész politikai rendszerrel a magyarok 52 százaléka elégedett kisebb-nagyobb mértékben, addig ez nemzetközi összehasonlításban kedvező közhangulatot tükröz. A hozzánk hasonló mutatót produkáló románokkal együtt ugyanis régiónkban csak Szlovéniában pozitívabb ez a szám. Ott 69 százalék a pozitívan vélekedők aránya.
A visegrádi országokat ebből a szempontból idősorosan nézve kiderül, hogy Csehországban az 1990-es évtizedek elején még 74, sőt 79 százalékot is elért az elégedettek aránya. Komoly csökkenésük 1998-ban kezdődött, hogy idén már az elégedetlenek kerüljenek többségbe. Ők idén már 54 százalékot tesznek ki, szemben az elégedett, 45 százaléknyi kisebbséggel. Egy százalék pedig nem tudta eldönteni, mit feleljen.
Szlovákiában a közvélemény erősen hullámzott a politikai rendszer megítélésében az 1990-es években. Három éve az elégedetlenek alkották a többséget, tavalyelőtt az elégedettek, idén viszont a válaszadók közel kétharmada elégedetlen.
Lengyelországban magával a demokratikus politikai rendszerrel majdnem mindegyik alkalommal a megkérdezettek többsége mondta magát elégedettnek. Így az idén is. Bár a korábbi közel kétharmad-egyharmados arány egy százaléknyi különbségre csökkent. Kivételt az 1993-1994-es évek képeznek, amikor a demokráciával elégedetlenek voltak többségben.
A meggyőződéses demokraták magyarországi 44 százalékos arányával térségünk élmezőnyébe tartozunk. Ennél többen csak Horvátországban, Romániában és Csehországban tartják magukat demokratának.
Ebből a szempontból legkedvezőtlenebb a kép Oroszországban, ahol a 23 százaléknyi demokratával szemben a tekintélyelvű állami irányítás hívei 32 százalékkal a legnagyobb csoportot alkotják. A demokráciától elidegenedettek oroszországi 26 százalékos aránya megegyezik a csehekével.
Kimagaslik Kelet-Közép-Európában a csalódott demokraták magyarországi 26 százalékos aránya. Ezután Szlovákia következik 25, majd Horvátország, Szlovénia és Oroszország egyaránt 19 százalékos aránnyal.
Ausztriában a válaszadók 74 százaléka meggyőződéses demokrata, csalódott 18, elidegenedett 3, a tekintélyelv híve pedig 3 százalék.
A demokráciát részesíti mindenképpen előnyben a magyarok 69 százaléka. Ez térségünk többi országához képest pozitív közfelfogást tükröz. Ugyanez a mutató a horvátoknál 70 százalék, Ausztriában pedig 90 százalék. Magyarország után Románia (60), Csehország (58) és Szlovákia (57 százalék) következik, majd az összes többi vizsgált ország.
A diktatúrát esetleg jobbnak tartja az ukránok 29, lengyelek 27, oroszok 22 és bolgárok 20 százaléka. A magyarok 11 százalékkal sereghajtók ebből a szempontból, ami a demokrácia esélyei szempontjából igen kedvező pozíció.
Itt figyelemre méltó Oroszországban a nem válaszolók kirívóan magas, 26 százalékos aránya.

Mire képes a demokrácia?
Képes-e a demokrácia megoldani azokat a problémákat, amelyekkel az ország szembesül? Magyarországhoz hasonlóan több az egyetértő, mint az elutasító válasz Ausztriában, Romániában, Horvátországban és Csehországban.
Azzal, hogy a demokrácia nem képes megoldani az ország problémáit, legnagyobb mértékben a szlovákok, majd bolgárok, ukránok, lengyelek és szlovének, továbbá az oroszok értenek egyet. Megjegyzendő, hogy az orosz megkérdezettek egyharmada nem válaszolt a kérdésre.
A rendszerváltással minden országban elégedetlen a többség. Legjobb a helyzet nálunk és Csehországban 21-21, továbbá Romániában és Szlovéniában 22-22 százalékkal. Oroszországban 14, Szlovákiában 13 százalék elégedett. De Lengyelországban már csupán 7, Horvátországban és Ukrajnában 5-5, Bulgáriában pedig 4 százalék.
Sajátos csoportot alkotnak, akiket azért nem elégít ki a rendszerváltás, mert nem is vártak tőle semmi jót. Magyarországon 11 százalék képviseli ezt a véleményt. Ugyanannyi, mint Bulgáriában. Ennél kevesebb a románok, csehek és horvátok aránya. Viszont a lengyelek 12, szlovákok 14, szlovének 15, ukránok 20, oroszok 24 százaléka pozitív várakozások nélkül élték meg a rendszerváltást. Így nem csalódhattak.
Időben összehasonlítva a visegrádi országok adatait Lengyelországban tapasztalható a legnagyobb hullámzás. Ott az elégedettek négy évvel ezelőtti 37 százaléka után idén már csak 7 százalékot számláltak a kutatók! Szlovákiában 7 és 30 százalék között mozog az inga az elmúlt tíz évben, és most éppen 13 százaléknál tart az elégedettek aránya. Sokkal egyenletesebb a kép Csehországban, ahol az elégedettek aránya sohasem csökkent 17 százalék alá. Sőt, hat évvel ezelőtt elérte a 40 százalékot. Idén a csehek 21 százaléka elégedett, 67 kisebb-nagyobb fokig csalódott, és 10 százalék nem várt semmit.
A politika iránt többé-kevésbé a magyarok 56 százaléka érdeklődik. Viszonylag kevesen. Ezt csak a románok 54 és a lengyelek 50 százaléka múlja alul. Legaktívabbak a politikai érdeklődés szempontjából az oroszok 73, szlovákok 72, csehek 64 és az ukránok 60 százalékkal. Ausztriában ez a mutató 65 százalékos.
Bajai Ernő