Arról számolt be, hogy a kormány olyan politikai-gazdasági stratégiát követett az elmúlt évek során, amelynek eredményeképpen mára Magyarország a keleti és nyugati cégek találkozási pontjává, s ezzel megkerülhetetlenné vált, ami nagy lehetőséget és egyben életbiztosítást is jelent hazánk számára a gazdasági növekedés fenntartása szempontjából.

"A nyugati szövetségi rendszerek tagjai vagyunk, ugyanakkor a keleti nyitás politikája miatt politikailag soha nem idegenítettük el magunktól a keleti vállalatokat. De mindig azt mondtuk, hogy nem érdekes, hogy egy vállalat honnan jön, egy dolog számít, hogy be kell tartani a szabályokat" - fogalmazott.

Majd rámutatott, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül Magyarországon van jelen gyártókapacitással mindhárom nagy német prémium autómárka, ahogyan már most itt működik a világ hét legnagyobb elektromos akkumulátorgyártójából három, és a kapacitások tovább fognak bővülni.

"Ezekért a beruházásokért, amelyek eldöntik, hogy mely ország lesz sikeres az elkövetkező időszakban, hatalmas verseny van. És a kérdés nem az, hogy lesznek-e elektromos akkumulátorgyárak, hanem az, hogy hol lesznek Európában" - szögezte le.

A miniszter megerősítette, hogy a kormány küzd ezek hazánkba vonzásáért, hogy Magyarország tudjon az újabb egységekből profitálni, ne más.

"Ebben a versenyben mindenfajta eszközöket bevetnek a versenyzők. És ezen eszközök között vannak tisztességes meg vannak kevésbé tisztességes eszközök (…) Vannak nagyon komoly törekvések arra nézve is, hogy a német vállalatokat elbizonytalanítsák abban, hogy érdemes-e Magyarországra jönni, érdemes-e Magyarországon maradni, érdemes-e Magyarországon újra beruházni" - mondta.