Úgy döntött a monetáris tanács, ahogyan azt várták tőle - egy hónappal ezelőtt. Akkor a legtöbb elemző kamatvágásban gondolkodott, most azonban a bérkiáramlási adatokra, illetve az inflációs számokra való tekintettel inkább a tavaly október óta érvényes 8 százalékos alapkamat "megőrzését" vélték indokoltnak. Nem ez történt, a monetáris tanács 25 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. Csak ketten szavaztak a tanácsban a kamattartás mellett, heten a mérséklés híveiként voksoltak. A jegybank elnöke szerint volt olyan indítvány is, hogy nagyobb arányban, 50 bázisponttal csökkentésék az alapkamatot. A "végeredményt", azaz a 25 bázisponttal való mérséklést egyebek között a "rövidbázisú maginfláció alakulásával" magyarázták. Azzal, hogy az infláció túljutott a csúcsponton. Kisebb annak a kockázata is, hogy az inflációs várakozások magas szinten rögzülnek. A jegybanki és a pénzügyminisztériumi megítélés tehát nem ellentétes, egyik helyen sem látnak bérinflációs veszélyt a márciusi és áprilisi KSH-s bérkiáramlási adatok birtokában. Elfogadhatóan tűnik tehát, hogy a fekete és a szürke gazdaság lassú, de kívánatos kifehéredésének megnyilvánulása volt a több bér "megjelenése".