A kamatadó bevezetése a bér- és a tőkejövedelmek adóztatásának közelítését szolgálja - ismerteti a fogalmak mibenlétét a Pénzügyminisztérium közleménye. Majd arról is tájékoztatják a közvéleményt, hogy a kamatadó intézménye eddig is létezett, csak mértéke 0 százalék volt. A kormány javaslata alapján ez most szeptember elsejétől 20 százalékra emelkedik. A bevezetendő rendszer nem csorbítja a hazai pénzintézeteknél elhelyezett betét titkosságát.

Az egyéni adó- és járuléknyilvántartás bevezetése és fokozatos kiterjesztése érdekében az adózás rendjéről szóló törvény előírja, hogy a munkáltató, a kifizető havonként, elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról (járulékról). Ezt a kötelezettséget 2006-ban csak a legnagyobb adózók teljesítik, a foglalkoztatók (önfoglalkoztatók) döntő hányada csak 2007-től lesz erre kötelezett. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az árfolyamnyereség adójára, illetőleg a kamatjövedelem adójára.

Az adózás rendjéről szóló törvény 2006. szeptember 15. napján hatályba lépő módosítása szerint a kamatjövedelemből levont adót és annak alapját a kifizető - magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként - bruttó módon saját bevallásában vallja be.

A kifizető levonja a kamatadót a magánszemélyektől és ezt összesített módon, a magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő bontás nélkül vallja be, így az egyes magánszemélyekhez kapcsolható kamatjövedelem nem szerepel a kifizető havi bevallásában. A hitelintézet a kamatfizetéskor levont kamatadót fizeti be az adóhatóságnak.

Az APEH a hitelintézet kamatadóval kapcsolatos kötelezettségeinek ellenőrzése során azt vizsgálja, hogy a hitelintézetnél működtetett kifizetési, illetve levonási rendszerek összesített adatai szerint minden adóköteles kamatjövedelemből vonja-e a hitelintézet az adót.