A találós kérdések egyik megfejtését közli a GKI Gazdaságkutató Rt. A most közzétett prognózisában ugyanis egy magyarázó bekezdés erejéig taglalja az államháztartás kedvezőtlen alakulásának egyik okát. Mindenekelőtt leszögezi a tanulmány, hogy az idén az adó- és járulékbevételeket tekintve a szokásosnál is jobban elválnak egymástól a pénzforgalmi és az EU-módszertannak megfelelő eredményszemléletű adatok. Ennek fő oka az import utáni áfa-fizetés szabályozásának uniós csatlakozásunkkor bekövetkezett változása. Eddig a behozatal utáni áfa befizetése a vámoláskor történt és csak a következő hónapban, alkalmasint negyedévben lehetett ezt figyelembe venni az áfa befizetési kötelezettség számításakor, adott esetben visszaigénylés kezdeményezésével. Ez a gyakorlat praktikusan legalább egy havi ingyenes finanszírozást jelentett a büdzsének. Történhetett mindez május 1-ig, amikortól az EU-ból származó import utáni áfa bevallása a hazai beszerzések utáni áfa bevallásával együtt történik, azaz rögtön le is vonható. A GKI számításai szerint az áfa-szabályok változása mintegy 180 milliárd forint egyszeri, átállási pénzforgalmi bevételkiesést okoz.

Vértes András, a GKI elnöke szerint a magyar gazdaságról túldimenzionált ítélkezések fogalmazódnak meg, mivel alapvetően az államháztartás helyzetének elemzéséből vezetnek le politikusok és elemzők következtetéseket. Maga a gazdaságkutató pedig azt az előrejelzést veti papírra, hogy az idén összességében az adó- és járulékbevételek lényegesen elmaradnak az eredetileg tervezettől, de a Pénzügyminisztérium szeptemberi hivatalos becsléséhez képest mintegy 50 milliárd forinttal kedvezőbb helyzet alakul ki. Az idén az államháztartás hiánya mintegy 1,2 százalékponttal mérséklődik - szögezi le összegzésében a GKI. Az elsődleges egyenleg hiánya mintegy 1,5 százalékponttal javulva 1 százalékra csökken, így a nyugdíjrendszer második pillérének közgazdaságilag indokolt beszámítása esetén már idén egyensúlyba kerül.

Végső soron a befektetői magatartás szempontjából az államháztartás úgynevezett ESA-deficitje az önkormányzatok nélkül a GDP 4,8 százaléka, önkormányzatokkal együtt 5 százaléka körül, a tervezett 4,6 százaléknál valamelyest magasabb, a tavalyi 6,2 százaléknál lényegesen alacsonyabb lesz. Ez - teszi hozzá a GKI-elemzés - a jelenlegi kormányzati előrejelzés alsó sávszélét jelenti.

Vértes András a prognózist bemutató október 6-i tájékoztatóján a lakossági jövedelmekről szólva egy előnyös, s a rendszerváltás óta még elő nem fordult állapotról is beszámolt. A bruttó bérnövekedés most először egyszámjegyű ugyanis, vagyis átlagosan 9 százalékos a bővülés. Ez úgy alakult ki, hogy a reálbér csak az üzleti szférában nőtt szerény mértékben. Amúgy a háztartások fogyasztása változatlanul gyorsan növekszik, a bővülés az év egésze során mintegy 3 százalékot tesz ki. A lakáshitelek állománya nő, bár - egészíti ki a GKI - lassul az új hitelek iránti kereslet. A lakosság nettó pénzügyi megtakarítása eléri a GDP 1,5 százalékát.

A GKI számításai szerint - s ezzel hasonló következtetésre jutottak más konjunktúra intézetekkel - a GDP az idén 4 százalékkal nő. Ebben meghatározó szerepet vállal a gépipar, a logisztikai ágazat, az ingatlanszektor, az építőipar. Megállapítja az elemzés, hogy a külső hiány lényegében változatlan marad, továbbá a cserearány kissé romlik az idén is, jövőre is. Nem mellékes, hogy az import földgáz ára a világpiaci árat kilenc hónapnyi késleltetéssel közvetíti. Számolni kell tehát jövőre mind a gáz, mind a villamos áram 10, illetve 7 százalékot elérő emelkedésével, s drágul a távfűtés és a gyógyszer is.

A GKI a folyó fizetési mérleg hiányát 6,6 milliárd euró - a GDP 8,2 százaléka - körül várja az idén. Továbbra is növekszik a külföldi nettó adósságállomány, de az állam ebbéli szerepe kevéssé jellemző, s fontos körülmény, hogy a tőkebeáramlás mindezt elégséges módon finanszírozza. Az éves átlagban 6,9 százalékos inflációhoz tudni kell, hogy a csúcson, a 7,5 százalékon az év közepén már túljutott a gazdaság, az év végére pedig 6,5 százalékkal lehet kalkulálni. Indokolatlannak tartja a GKI a monetáris politika május óta csak a kockázatokra koncentráló üzeneteit, illetve azt, hogy a bizalom javulása érdekében nem élt a rendelkezésére álló lehetőségekkel. Végül is a rövid lejáratú kamatokat nem vitte le a hosszú lejáratúakéhoz közeli szintre, s ily módon elősegítette a 3-10 éves kötvények hozamainak emelkedését. A gazdaságkutató az év egészében 253 forintos euróárfolyamra, október közepétől csökkenő kamatszínvonalra, az év végén 9,5 százalék körüli jegybanki alapkamatra számít. Vértes András érvelése szerint 2005-ben lehetséges a 7-8 százalék közötti - leginkább a 7,5 százalékos - jegybanki alapkamat, amelyet voltaképpen kikényszeríthet a piac. Jövőre is 250 forint körüli euró árfolyammal, illetve az ideinél jócskán szerényebb tempójú tőzsdei árfolyam-növekedéssel lehet kalkulálni.

Kapcsolódó cikkek:

Még csökkenhet az alapkamat az idén

Az év végéig 10-10,5 százalékos alapkamatban bízik az Ecostat