A létszámbõvítési szándékok messze visszafogottabbak, mint 1997 óta bármikor. A létszám bõvítését tervezõ cégek aránya (24,9%) csak 8 százalékponttal haladja meg az elbocsátást tervezõkét. A minimálbér emelésének a foglalkoztatottak bizonyos szegmenseit negatívan érintõ, és elbocsátásra ösztönzõ hatásai mellett tehát konjunkturális hatások is a létszámbõvítési szándékok elhalasztását, illetve a cégek növekvõ arányú csoportjainál létszámleépítést valószínûsítenek.
Az eredmények szerint 2002 elsõ félévben várhatóan romlik a cégek kapacitáskihasználtsága. A korábbi évekhez képest jelentõsen nõtt a kapacitástartalékkal rendelkezõ cégek aránya. 2002 januárban a legnagyobb exportálók közel fele sorolható ebbe a csoportba. A 2002 elsõ félévre, illetve elsõ háromnegyed évre vonatkozó értékesítési kilátások erõsen romló tendenciát mutatnak (bár még mindig többségben vannak azok a cégek amelyek javulásra, mint amelyek romlásra számítanak). Ezt láthatjuk, ha a 2002 elsõ félévében várható termelési szintrõl, vagy ha a várható export keresletrõl és ezen belül a Nyugat-Európai eladások várható alakulásáról kérdezzük a cégeket. Mindez az exportjövedelmezõség nagymértékû romlása mellett ment végbe: 2002 januárban a legnagyobb exportálók 54%-a számolt be arról, hogy 2001-ben romlott exportjának jövedelmezõsége.
Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a TOP 1500 kilátásai 2002 év elején minden megfigyelt mutató esetében nagymértékben romlottak a tavaly nyári, illetve a tavaly év eleji szinthez képest. A beruházási aktivitás jelentõsen mérséklõdött, érezhetõen csökkent a létszámbõvítési kedv, nõtt a kapacitástartalékokkal mûködõ vállalkozások aránya, csökkent a rendelésállomány, a termelés szintje és a cégvezetõk megítélése szerint jelentõsen romlottak a nyugat-európai értékesítési lehetõségek. Ezeket a tendenciákat az exportjövedelmezõség jelentõs romlása kísérte. Az EU, valamint a német gazdaság várható kilátásait figyelembe véve e romló tendencia várhatóan 2002 elsõ félévének végén éri el mélypontját
Tóth István János