Az elektronikus azonosítási, hitelesítési és bizalmi szolgáltatások jogi keretét az EU eIDAS (Electronic Identification, Authentication and Trust Services) rendelete adja meg. Tekintettel arra, hogy az eIDAS rendelet közvetlenül alkalmazandó az uniós tagállamokban, 2016. óta egységes szabályozás biztosított az EU-n belül. Az eIDAS rendelkezései így Magyarországon is közvetlenül hatályosulnak, azonban emellett figyelemmel kell lenni a hozzá kapcsolódó magyar szabályozásra is. Az eIDAS rendelet háromféle elektronikus aláírást különböztet meg.
Egyszerű elektronikus aláírás (SES)
Ilyen például egy email alján lévő aláíráspanel, egy szkennelt aláírás vagy a pdf dokumentumra történő aláíráskép beszúrása.
Jogszabályban rögzített joghatás nem kapcsolódik hozzá. Nem hiteles, az aláíró személye könnyen vitatható (nincs azonosítás, nincs az aláíró személyéhez kötöttség), nem követhető nyomon a dokumentumban esetlegesen bekövetkezett változás.
Egyszerű elektronikus aláírást hoz létre többek között a népszerű DocuSign, HelloSign is, amely csupán e-mail cím alapján (ami lehet akár hamis, hamisított) azonosítja az aláíró felet. Az ilyen aláírásoknak bizonyító ereje hazánkban nincs, esetleg amerikai egyesült államokbeli, illetve más külföldi jog kapcsol(hat) hozzájuk joghatást.
„Vitatott, hogy egyáltalán az írásbeliség követelményeit teljesítik-e ezen egyszerű e-aláírások. A többségi vélemény alapján nincs kizárt megoldás az írásbeliség tekintetében, a bíróságnak minden egyes esetet egyedileg kell vizsgálni (email, sms, kézzel szerkesztett e-aláírás). Többen azonban azon az állásponton vannak, hogy az írásbeliség követelményét kizárólag a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás teljesíti” – magyarázza dr. Nagy Dorottya, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda ügyvéde.
