A helyi önkormányzatok gazdasági életében kulcsszerepet játszanak a helyi adók, amelyek hozzájárulnak, hogy önállóan gazdálkodjanak, és a helyi közösség igényei szerint alakítsák ki költségvetésüket. A kivethető különféle adók közül a legnagyobb bevételi forrást az iparűzési adó jelenti, 2021-ben az összege országosan meghaladta a 750 milliárd forintot, ami jól mutatja az adó rendkívüli gazdasági jelentőségét.
Nem minden önkormányzat él a lehetőséggel, hogy a mentességen keresztül ösztönözzék a vállalkozásokat a helyi beruházásokra, ezzel elősegítve a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. Mindazonáltal, mint minden kedvezmény esetében, az iparűzési adómentesség is magában hordozza a költségek és előnyök mérlegelését.
A magyar települések méretét tekintve jelentős különbségek figyelhetők meg az iparűzési adómentesség biztosításában. A legkisebb, 100 fő alatti települések mintegy harmada, míg a közepes méretű, 100-500 fős helységek közel ötöde ajánl fel adómentességet. Ezzel ellentétben a nagyobb, 501-1000, illetve 1000 fő feletti települések közül csupán minden tizedik, illetve minden harmincadik biztosítja ezt az opciót.
Az adómentes körben a 100-500 fős települések teszik ki a legnagyobb részt (55 százalék), míg a legkisebbek és a közepes méretűek (100 fő alattiak, illetve 501-1000 fős települések) körülbelül egyenlő arányban (15 százalék és 18 százalék) jelennek meg. Az 1000 fő feletti települések viszont csupán a kör 12 százalékát teszik ki.
