Az otthonról történő munkavégzés sokáig csak néhány kivételezett foglalkozást gyakorló számára volt elérhető, de a szélessávú internet elterjedése lényegesen kiszélesítette a távmunkában végezhető feladatot körét. A Covid-19 járvány világszerte, így hazánkban is felerősítette a távmunka elterjedését.
A KSH adatai szerint a pandémia első két hulláma hatására egyértelműen nőtt a rendszeresen és az alkalmanként távmunkát végzők létszáma. A csúcspontot az első hullám jelentette, ekkor a távmunkát végzők száma elérte a 700 ezret, szemben a 2019 végi 110 ezerrel. A második hullám csúcsán 600 ezer fő volt érintett. 2022 és 2024 között ez a szám 3-400 ezer fő között alakult.
A Magyarországon alkalmanként vagy rendszeresen távmunkát végzők aránya (kb. 12 százalék) valamivel kisebb, mint Csehországban, Lengyelországban vagy Szlovákiában, de majdnem kétszer akkora, mint Bugáriában vagy Romániában. A magyar adat az uniós átlag szűk felét tette ki 2024-ben. Európában a csúcstartók a hollandok, ahol a munkavállalók kicsit több, mint fele legalább időnként otthonról is dolgozhat. A dán, finn, luxemburgi és svéd munkavállalók csaknem fele élhet a távmunka lehetőségével. Ezekben az országokban magas a szolgáltató szektor részesedése az összes foglalkoztatásból.
Hazánkban 2025 eddig eltelt részében a távmunka elterjedtségét illetően enyhe csökkenő tendencia volt megfigyelhető. Elsősorban a közszolgáltatások, de az üzleti szektorban működő nagyvállalatok is egyre jobban szeretnék az irodai munkavégzés szerepét növelni. Jó példák erre, hogy idén a MÁV-Volán-csoport és a Mol is megszüntette az otthoni munkavégzés lehetőségét.
