A tét november 7-én valószínűleg nem az, hogy maradhat-e az orosz kőolaj. Mivel mind az amerikaiak, mind az Európai Unió ellene van az orosz importnak, ezért jó eséllyel legkésőbb 2027 végével búcsút kell mondanunk ennek a forrásnak. A kérdés, hogy sikerül-e egy év haladékot kapnia a Mol csoportnak a leválásra. Ez lehet a reális cél a magyar politika részéről.
Ez az egy év haladék ugyanis sokkal gördülékenyebbé teheti ezt a leválást, mivel 2026 végére tulajdonképpen a Mol is többé-kevésbé készen állhat teljes mértékben a tengeri nyersanyag fogadására. Ha azonban Trump elnök nem ad több haladékot Orbán Viktornak, akkor nehéz egy év előtt áll a Mol csoport: várhatóan nem lesz képes teljes kapacitáskihasználtság mellett üzemeltetni finomítóit egy ideig. A mostani százhalombattai baleset is rontja ezt a helyzetet, mivel az AV3 kiesése legalább fél évig csak alig 60 százalékos kapacitáskihasználást tesz lehetővé a Dunai Finomítóban a várakozásom szerint. Ez azt jelenti, hogy a Mol nem tud elég üzemanyagot gyártani – a különbözetet neki és más kereskedőknek külső piacokról kell behoznia. Ez azonban csak akkor történik meg, ha felár, vagyis prémium alakul ki a hazai nagykereskedelmi üzemanyag árakban. Készülhetünk arra, hogy 5-10 százalékkal magasabb kiskereskedelmi árak lesznek a hazai kutaknál ahhoz a szinthez képest, ami teljes Mol finomítói kapacitáskihasználtság mellett működtetné belső finomítóit.
