Az építési területen szeptember 1-jével több jogszabály változott, a módosítások célja a beruházások időtartamának lerövidítése volt. Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) szakállamtitkára a tárca pénteki sajtóbeszélgetésén elmondta, hogy a "gyorsítás" ezzel nem ért véget, tervezik például az elektronikus építésügyi adatbank létrehozását, a dokumentációs kötelezettség újraszabályozását, és a közigazgatási eljárásokról szóló szabályok módosítása is folyamatban van.
A "gyorsító" programcsomaggal a nemzetgazdasági szempontból fontos beruházások megvalósítását szeretnék lerövidíteni és egyszerűsíteni, de a változások kiterjednek a többi építési tevékenységre is, így a tervezésre, a hatósági engedélyezésre és a megvalósításra is. A módosítások a lakosságot és a vállalkozásokat egyaránt érintik - mondta a szakállamtitkár. Szeptemberben 18 jogszabály módosult. Ennek eredményeképpen egyszerűsödtek a településrendezésre vonatkozó szabályok is.
A módosítások másik csoportja az építési engedélyezési eljárást rövidíti le, Szaló Péter ezek közé sorolta egyebek mellett a párhuzamos eljárások megszüntetését, a bürokratikus szabályok egyszerűsítését, az ügyintézési határidők differenciálását és rövidítését, az egyablakos és az elektronikus ügyintézés lehetőségének megteremtését. Az utóbbiról elmondta, hogy ez 3 milliárd forintos program, teljes körű bevezetését 2011-től tartják lehetségesnek.
A csomag keretében lépések történtek az építőipar szakemberhiányának kezelésére (a szakképzési rendszer átalakítása, továbbképzés). Az építőipari kivitelezés folyamatában is módosításokra került sor a feketemunka kifehérítése, a közbeszerzéssel kapcsolatos anomáliák megszüntetése, valamint a lánctartozások visszaszorítása érdekében. A fehérítést szolgálta például a minimálisan alkalmazandó rezsióradíjak bevezetése, a pótmunka, többletmunka szabályozása. Egyszerűsödtek a településrendezési és építési követelmények is.
Szaló Péter ezek közül kiemelte az akadálymentesítést (ennek érdekében előírták a minimális helyiségméretet, például, hogy egy lift előtt legyen elegendő hely ahhoz, hogy egy kerekes székkel meg lehessen fordulni), az égéstermékek kivezetésének és a telkek beépíthetőségének szabályozását. Az összevont építési engedélyezési eljárás szeptemberi bevezetésével egy hónappal rövidül a beruházások időigénye az államtitkár szerint. Az építésügyi igazgatási szakértő bevezetése - alkalmazása önkéntes - garanciát jelent arra, hogy a beadott dokumentáció megfelel az előírásoknak, s a döntést gyorsítja - tette hozzá.
Szeptembertől lényegesen szűkült az engedélyköteles építési munkák köre, a hatóság engedélyezés formájában elsősorban olyan munkák esetében gyakorol előzetes kontrollt, amelyek az egészséget, a biztonságot vagy a közérdeket veszélyeztetik, egyébként utólagos kontrollra kerül sor ellenőrzés formájában. Kivették például az előzetes engedélyköteles körből a garázsépítést, az utólagos hőszigetelést.
A kiskereskedők, mutatványosok hatósági engedély nélkül is megépíthetik ideiglenes színpadjukat, ha az minőségtanúsítványokkal rendelkező anyagból, szerkezetből készül. Nincs szükség építésügyi hatósági engedélyre az üzlet profilváltása esetén és két lakás egyesítéséhez sem, ha nem jár építési engedélyköteles munkával. Vagyis mostmár elegendő utólag, egy adatlap kitöltésével a tényt közölni az építésügyi hatósággal. Ugyanez érvényes akkor is, ha valaki meglévő helyiségcsoportból (például mosókonyha, szárító stb.) akar lakást kialakítani építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység végzésével.
Az egyszerűsítés nem azt jelenti, hogy ezután az előírásokat nem kell betartani. A nem engedélyköteles tevékenységeket is szabályosan kell megvalósítani, mert a kivitelezést az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóság szúrópróbaszerűen ellenőrzi, és a szabálytalanságokat szankcionálja. Január 1-jétől szigorodott az építésügyi és az építésfelügyeleti bírság is.
Az eddigi ellenőrzések szerint az építési beruházások során gyakran előforduló hiba a tervtől való eltérés, a szakszerűtlen kőműves- és ácsmunka, az építési naplóra vonatkozó szabályok megsértése, a kiviteli tervek hiánya, a munkagödrök dúcolatlansága vagy például az igénytelen zsaluzás - tette hozzá az államtitkár.
