Hegedűs Miklós elmondta, hogy a külső negatív hatásokat ellensúlyozhatja a belföldi fogyasztásra, beruházásokra érzékeny iparágak termelésének élénkülése, de ez nem lesz számottevő.
Az ipari termelés növekedése összességében tovább lassul a GKI prognózisa szerint: a 2000-ben elért 18,6 százalékkal szemben 2001-ben várhatóan csupán 3,5 százalékkal, 2002-ben pedig 3 százalékkal nő a termelés.
A kutató véleménye szerint a magyar gazdaság helyzetét rontja a forint árfolyamának erősödése, mivel komoly bevételkiesést okoz az exportáló vállalkozásoknak. Hozzátette: a minimálbér emelése nehezíti a magyarországi kis- és középvállalkozások helyzetét, mivel - számításai szerint - csaknem 25 milliárd forintos többletköltséget okozhat. Beigazolódtak azok a vélemények, amelyek szerint a magyar gazdaságot erősen befolyásolják a világgazdaságban bekövetkezett változások. A mindenkori kormányzatnak viszonylag kevés lehetősége van a külső hatások kompenzálására.
A jelenlegi kabinet intézkedéseit elemezve a kutató elmondta: míg az egyik oldalon, például a Széchenyi-terven keresztül lehetőségekhez juttatja a vállalkozásokat, addig - többek között a minimálbér emelésével - komoly kiadásokra kényszeríti őket. Kívánatos lenne a kis- és középvállalkozások kiadásainak csökkentése, például az adóterhek mérséklésével.
A GKI prognózisa szerint 2002-ben az infláció 6,5 százalékos lesz.
A külkereskedelmi mérleg ez évi hiányát a kutatók 6 milliárd euróra teszik, 7 százalékos export- és 9 százalékos importnövekedés mellett.
A folyó fizetési mérleg hiánya a GKI prognózisa szerint 2,5 milliárd euró lesz az idén.
A kutatóintézet 2002-ben 5,9 százalékos munkanélküliségi rátával számol.

A GKI Gazdaságkutató Rt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2001. évi folyamatairól