Ritkán iszunk tejet. Egy magyar felnőtt ugyanis hetenként átlagosan csak majdnem hatszor fogyaszt tejet vagy tejes italokat. Valamivel kevesebbszer, mint 1999-ben. Ugyanakkor viszont folyadékot összesen 56-szor veszünk magunkhoz egy héten.

A teljes 15 éves és idősebb lakosságot reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével a GfK Piackutató Intézet feltárta az italfogyasztási szokásokat. Ebből kiderül, hogy a tejet és tejes italokat a nők valamivel gyakrabban isszák, mint a férfiak.

Életkor szerint az átlagot meghaladó mértékű fogyasztók a 15–18 évesek és 65-nél idősebbek.

Egy másik vizsgálatból azonban kiderül, hogy ennél a termékkategóriánál a legfiatalabb korosztály is fontos szerepet játszik. Hiszen amíg a magyar háztartások 31 százalékában él 14 éven aluli gyerek, addig a tejet vásárló háztartások 37 százaléka jut rájuk.

Ezt a képet erősíti az is, ha megnézzük a tejet vásárló háztartások létszámát. Legalább hárman vagy többen élnek ugyanis a hazai háztartások 48 százalékában, de a tejvásárlók közt már 58 százalék az arányuk.

Anyagi helyzet szerint leginkább az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban élők nyúlnak a tejes, kakaós, ivójoghurtos pohárhoz. Regionálisan eléggé egyenletes képet mutatnak az adatok, bár a budapestiek kicsit kiemelkednek.

Kimondottan reggeli ital a tej, főleg otthon isszuk, bár vacsorához is figyelemre méltó arányban kerül az asztalra.

A fogyasztási szokások mellett azonban figyelmet érdemel a tej vásárlása is. Ennek trendje igazolja a fogyasztás ritkulását.
Tavaly ugyanis a háztartások három százalékkal kevesebb tejet vettek, mint egy évvel korábban. Így az összes otthoni fogyasztás 496 millió liter, amiért közel 54 milliárd forintot fizettünk ki.

Figyelemre méltó, hogy amíg az első félévben növekedett a fogyasztás, addig a nagy csökkenés a második félévben következett be. Oka valószínűleg a tej drágulása. A forgalom értéke ugyanis már növekvő tendenciát jelez, mégpedig az inflációt meghaladó mértékben, 14 százalékkal. Így a tej azon kevés élelmiszer közé tartozik, amelynek ára reálértékben is nőtt tavaly.

Nézzünk egyetlen példát, az egy literes UHT hosszanfriss, 2,8 százalék zsírtartalmút. Amíg kilenc boltlánc közül az egyikben tavaly májusban a legolcsóbban még 119 forintért lehetett kapni, addig idén februárban, ugyanabban a boltmezőnyben már 162 forint a legalacsonyabb ár. A különbség 43 forint, azaz 36 százalék.

Bár a tej csak a családok egy részében számít mindennapi italnak, azért nagyon elterjedt. Hiszen a háztartások 96 százaléka vásárolt tejet legalább egyszer tavaly, átlagosan közel 137 litert.

Országosan legkedveltebb a friss zacskós tej, hiszen 38 százalékkal részesedik a vásárolt mennyiségből. Utána a kimért értékesítés következik, főleg magán házaknál, majd a dobozos friss, aztán a tartós, végül pedig a féltartós és flakonos kiszerelésű friss zárja a sort.

A megelőző évhez, 1999-hez képest annyi a változás, hogy a flakonok megjelenése nyomán kis mértékben csökkent a zacskós és dobozos friss tej aránya, és valamelyest javított pozícióján a tartós is.

Regionálisan érdekes eltérések mutatkoznak a tej vásárlásánál. Például a fővárosban, eltérően az országos megoszlástól, legnagyobb mennyiségben dobozos friss tejet vesznek, és elenyésző a háznál történő beszerzés aránya. A kimért tej viszont kiugróan elterjedt a délkeleti megyékben, illetve az 5000 lakosúnál kisebb falvakban, ami természetes.