A kormány jelzés értékűnek mondott lépésre szánta el magát: jó pályára állítandó a gazdaságot, döntött a költségvetés kiadásainak mintegy 75 milliárd forinttal való csökkentéséről. De a legérzékletesebb változtatás a rögtön hatni képes forint középárfolyam 2,26 százalékos eltolása, azaz a forint leértékelése, mely voltaképpen meglepetésként hatott a szakmai közvélemény számára is. A beavatkozás szükségességéhez nem fér kétség, a 10 százalék körüli reálbér-növekedés, illetve a körülbelül 3 százalékkal bővülő gazdaság nem kedvező párhuzamos folyamat. A versenyképesség növelésének alapvető célját azonban nem biztos, hogy eléri a jegybanki, illetve kormányzati közös döntés a sáveltolásról.

Mivel járhat mégis a forintleértékelést eredményező döntés? Csaba László közgazdász professzor sajátos intézkedésnek tartja a kormányzatnak és a monetáris politikának a döntését. A forintot a tőkepiac, a termelékenység alakulása, s az európai uniós tagság erősíteni fogja a következő időszakban. Ezért – vélte a professzor – önkényes dolog az ellenkező irányba lépni. Az ugyan igaz, hogy a piac szereplői csak hosszú távban gondolkodnak, ám láthatólag ugyancsak hosszú távon a forintnak erősebbnek kell lennie és nem gyengébbnek. A politikai ízű döntés így az igen hangosan síró exportáló vállalatoknak szól, illetve a kormány meg akarja mutatni, ki az úr a házban. Ezen túl a kormány mutatni akarja a maga szuverenitását a hosszabb távú tényezők ellenében, nem túl szerencsésen. Összegezve: a folyamatban hosszabb távon sokkal inkább a további felértékelődés van benne, s nem a leértékelés. Azzal, hogy a sávközepet 2-3 forinttal most lejjebb vitték, a tényleges árfolyam még akárhol alakulhat, főleg egy kicsi infláció mellett. Az ár-versenyképesség – jegyezte még meg Csaba László – eleve csak rövid távon javítható. Egy széles sávú rendszernél a sávközép eltolása tényleges megoldást nem jelent. A kormányzat e mostani intézkedése legfeljebb üzenetként könyvelhető el arról, hogy mit is gondol a hosszú távú árfolyamról. Mégsem fogható fel úgy, hogy az euróhoz való gyors csatlakozást, a kiszámíthatóságot, a szavahihetőséget erősítené.

A reálszféra szereplőinek nem is kis része mindenesetre jótékony hatású intézkedésként könyvelte el a kormányzati döntést. Az egyik legjelentősebb amerikai, illetve európai uniós exportőr cég, a Richter Gedeon Rt.-nél meg is fogalmazták: indokolt volt a magyar gazdaság szempontjából a sáveltolás. Beke Zsuzsanna, a gyógyszervegyészeti nagyvállalat kommunikációért felelős vezetője emlékeztetett rá, a termékeinek jelentős részét a külpiacon értékesítő részvénytársaság az erős forint miatt exportja során is, de a belföldi piacon is milliárdos hátrányba került. Idehaza ugyanis az importőrök ellenében romlott a hazai gyártók pozíciója. A sáveltolás, a gyöngébb forint jótékonyan hathat tehát, bár a Richter Gedeon Rt.-nél nem mernek hosszabb távú jóslatokba bocsátkozni. A gyógyszergyártó vállalat a fedezeti ügyletein mindenesetre semmit sem változtat, ez jelenti számára a biztonságos megoldást. A forint/dollár ügyletekre szeptember 30-ig, az eurósok többségében az év végéig mindenképpen „élnek”, s az RG Rt. arra törekszik, hogy dollár-kitettségét csökkentse. Mindenesetre naponta figyelik a forintárfolyam alakulását, s nem változtatnak fedezeti politikájukon.

A magyar exportálóknak, a Magyarországon dolgozó külföldi vállalatoknak természetesen egyaránt jó a kormányzati intézkedés – érvelt a sávszélesítésről Patak Péter, a Magyar Külgazdasági Szövetségének elnöke. De utalt arra is, hogy mind az importőröknek, mind a devizában hitelt felvevőknek veszteséget okoz a forint gyengülése. A komolyabb veszély azonban az, hogy elindulhat egy inflációs folyamat. A kormányzati, jegybanki illetékesek a döntés napján azt jelentették ki, hogy a kívánatos a 250 forint körüli euró lenne, de már másnap is volt az euróra 268 forintos kereslet. Egyelőre a gazdaság szereplőinek az az egy eszközük marad, hogy elhiszik a pénzügyminiszter és az Magyar Nemzeti Bank elnökének a kijelentését, miszerint szerintük féken lehet tartani az inflációt.

A Magyar Külgazdasági Szövetségének elnöke szerencsésebbnek tartotta volna, ha nem az árfolyam közepét mozdították volna el, hanem az interveniálás eszközével élnek. Ebben a monetáris, illetve a pénzügypolitika irányítóinak aktív, jó együttműködése a kulcs, amire szükség lehet az elkövetkezendőkben is: a forint ugyanis vélhetően változatlanul erősödni fog. De a leértékelésnél hasznosabb lehet az interveniálás. Csakhogy most már jelét adta a kormányzat annak, hogy alkalmasint kész a mostani módon beavatkozni. Ám ha ismét sor kerülne az árfolyamsáv közepének eltolására, az együtt járna azzal is, hogy a folyamatok akkor már kiszámíthatatlanokká válnának Azt sem tartja kizártnak Patak Péter, hogy a sáveltolást már sejtették, tudták egyes banki körök, erre enged következtetni a piac hektikus mozgása.